Az Európai Bizottság júliusban újabb kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen, miközben a korábban megkezdett eljárások is folytatódnak. A Bizottság közleménye szerint Magyarország több területen is mulasztást követett el az uniós jogszabályok átültetésében vagy alkalmazásában, ami a felszólító levelek kiküldéséhez vezetett.
A jelenlegi eljárások között szerepel az új migrációs paktum magyar megsértése, a pénzmosás elleni direktíva hiányos átültetése, valamint a belső piaci szabályok be nem tartása. Az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország ellen jelenleg 47 aktív kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, ami az uniós tagállamok átlagához képest magasnak számít. Ezek az eljárások különböző fázisokban vannak – egyesek még csak a felszólító levél szakaszában, mások már a bírósági szakaszban.
„A kötelezettségszegési eljárások célja nem a büntetés, hanem az uniós jog egységes alkalmazásának biztosítása minden tagállamban,” – nyilatkozta Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter még hivatali ideje alatt. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy Magyarország ellen az elmúlt öt évben folyamatosan nőtt az eljárások száma, különösen a jogállamisági kérdések és a környezetvédelmi szabályok területén.
A kötelezettségszegési eljárás több lépcsőből áll: először hivatalos felszólító levelet küld a Bizottság, majd indokolt véleményt bocsát ki, végül az Európai Bírósághoz fordulhat. A tagállamoknak jellemzően két hónap áll rendelkezésére, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire. Ha az Európai Bíróság megállapítja a jogsértést, és az ország nem tesz eleget az ítéletnek, pénzügyi szankciók szabhatók ki.
A magyar kormány több esetben is vitatta az eljárások jogalapját, politikai motivációt feltételezve. A kötelezettségszegési eljárások kimenetele hatással lehet az uniós források folyósítására is, hiszen az Európai Bizottság 2021-ben bevezette a jogállamisági mechanizmust, amely összekapcsolja a források kifizetését az uniós alapértékek betartásával.
A külhoni magyar közösségeket is érintheti a kialakult helyzet, hiszen az uniós források esetleges felfüggesztése kihathat a határon átnyúló fejlesztési programokra és az együttműködési projektekre is. Érdemes figyelemmel követni a kormányzati és európai bizottsági közleményeket, valamint a hivatalos tájékoztatókat a fejleményekről.
