A brüsszeli migrációs politika körüli viták új szakaszba léptek, miközben az Európai Bizottság és a tagállamok között továbbra is feszültség tapasztalható a migráció kezelésének kérdéseiben. Az Európai Unió Migrációs Paktuma több ponton módosult, de a kötelező kvóták és az uniós felelősségmegosztás továbbra is központi kérdés maradt.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint az Unió területére érkező irreguláris határátlépések száma az előző évhez képest 12%-kal csökkent, miközben a legális migrációs csatornák használata növekedett. A Frontex közleménye hangsúlyozza, hogy a külső határvédelem megerősítése részben eredményes volt a Földközi-tenger középső térségében. Eközben a magyar kormány továbbra is határozottan elutasítja a kötelező migránselosztási mechanizmusokat, és a határvédelmi költségek uniós finanszírozását szorgalmazza. „Magyarország álláspontja változatlan: a migráció kezelése nemzeti hatáskör marad, nem fogadunk el olyan intézkedéseket, amelyek korlátoznák szuverenitásunkat” – nyilatkozta a külügyminisztérium.
A visegrádi országok egységes álláspontot képviselnek a kérdésben, miközben több nyugat-európai ország a szolidaritási mechanizmusok erősítését követeli. A határon túli magyar közösségeket is foglalkoztatja a kérdés, különösen a schengeni határok mentén élőket. Romániában, Szerbiában és Ukrajnában élő magyar közösségek képviselői aggodalmaikat fejezték ki a migrációs nyomás esetleges fokozódása miatt.
Szakértők szerint a viták középpontjában továbbra is az áll, hogy ki viselje a felelősséget és a terheket a migráció kezeléséért. Az Európai Bizottság a közös európai megoldásokat és a felelősségmegosztást hangsúlyozza, míg több tagállam, köztük Magyarország, a külső határok védelmére és a migrációs kibocsátó országokkal való együttműködésre helyezné a hangsúlyt.
A téma várhatóan az elkövetkező európai csúcstalálkozókon is napirenden lesz. A határon túli magyarság számára különösen fontos, hogy figyelemmel kísérjék a fejleményeket, hiszen a schengeni és nem schengeni területek közötti határellenőrzés változásai közvetlenül érinthetik a határ menti kapcsolattartást és mobilitást.
