Szlovákiában elfogadták azt a törvénymódosítást, amely akár hat hónap szabadságvesztéssel büntetné a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A szlovák parlament által jóváhagyott jogszabály a felvidéki magyarságot közvetlenül érinti, hiszen a dekrétumok alapján a második világháború után kollektív bűnösnek nyilvánították és megfosztották állampolgárságuktól a magyar közösség tagjait.
A törvénymódosítás annak ellenére átment a parlamenti szavazáson, hogy komoly kritikák érték szakmai és politikai oldalról egyaránt. Az SaS liberális párt és a Progresszív Szlovákia képviselői nemmel szavaztak. Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke szerint a törvény elfogadása „visszalépés a demokrácia szempontjából, hiszen a jogszabály korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és történelmi tények megvitatását.”
A szlovák kormánypártok azzal érveltek, hogy a dekrétumok „megkérdőjelezhetetlenek” és a háború utáni rendezés alapját képezik. Robert Fico miniszterelnök korábban kijelentette, hogy a dekrétumok „a szlovák államiság alapkövei.” A jogszabály gyakorlati alkalmazása egyelőre kérdéses, ugyanakkor komoly feszültséget kelt a két ország viszonyában. A magyar külügyminisztérium már jelezte, hogy „elfogadhatatlannak tartja a történelmi trauma kriminalizálását.”
A törvény értelmében büntetendővé válik a dekrétumok „jogosságának és legitimitásának” megkérdőjelezése, ami számos gyakorlati kérdést vet fel. Nem tisztázott például, hogy a történészek tudományos munkája vagy az érintett családok történeteinek megosztása mennyiben eshet a jogszabály hatálya alá. A pozsonyi, komáromi és dunaszerdahelyi jogvédő szervezetek már jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak a törvény miatt.
A felvidéki magyar közösség számára különösen érzékeny téma a Beneš-dekrétumok kérdése, hiszen családok ezreinek sorsát határozta meg a kollektív büntetés. Szakértők szerint a törvény további akadályt jelent a történelmi megbékélés útjában és megnehezíti a múlt feldolgozását a régióban.
