FÉLREVEZETŐ – A cikkünkben vizsgált állítás, miszerint 2025-ben lépne életbe a szerb igazságügyi reform, nem pontos. Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke valóban kritizálta a bírókat és ügyészeket, de nyilatkozata nem egy 2025-ös reformról szól, hanem az alkotmánymódosítással összhangban már folyamatban lévő igazságügyi átalakításról.
A Magyar Szó portálon közölt eredeti tudósítás szerint Brnabić bírálta a bírói kar egy részét, akik szerinte „úgy viselkednek, mintha a nép felett állnának és függetlenek lennének az alkotmánytól.” A parlamenti elnök kijelentése az igazságügyi rendszer működésére vonatkozott, különös tekintettel azokra a bírákra, akik nem tartják tiszteletben a szerb alkotmányt.
A valós helyzet szerint Szerbiában már 2022-ben alkotmánymódosítást fogadtak el az igazságügyi reform megalapozására. Ez a reform jelenleg is zajlik, nem pedig 2025-ben kezdődik. A változások célja az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, ami az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat 23-as és 24-es tárgyalási fejezeteinek kulcskérdése.
A vajdasági magyar közösséget is érintő reform lényege a bírák és ügyészek kinevezési rendszerének átalakítása, valamint a politikai befolyás csökkentése az igazságszolgáltatásban. A viták középpontjában éppen az áll, hogy a végrehajtó hatalom (kormány) és a bírói függetlenség közötti egyensúly hogyan valósuljon meg a gyakorlatban.
A tények ismeretében fontos hangsúlyozni, hogy nem egy jövőbeli, 2025-ös reformról van szó, hanem egy már zajló folyamatról, amely körül politikai feszültségek alakultak ki. Brnabić nyilatkozata ennek a folyamatnak egy újabb fejleménye, ami a parlament és a bírói testületek közötti nézetkülönbséget jelzi.
Akik bővebb tájékoztatást szeretnének az igazságügyi reform jelenlegi állásáról, hiteles információkat találhatnak a Szerb Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának honlapján, valamint az Európai Bizottság Szerbiára vonatkozó országjelentéseiben.