Nyolcvanöt éve történt sorsdöntő változás az erdélyi magyar ferences közösség életében, amikor 1939-ben hivatalosan is kettészakadt a rend. A Szent István Királyról nevezett erdélyi ferences provincia két részre vált: a romániai részen létrejött a Szent István Királyról nevezett romániai ferences rendtartomány, míg a Magyarországhoz visszacsatolt észak-erdélyi területeken megalakult a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett rendtartomány.
A szétválás közvetlen előzménye az 1940-es második bécsi döntés volt, amely kettéosztotta Erdélyt. A ferences atyák számára ez nemcsak közigazgatási változást jelentett, hanem lelki megpróbáltatást is, hiszen több évszázados egységük szakadt meg. A rendtartomány kolostorainak egy része – köztük a csíksomlyói, kolozsvári és mikházi – a magyar területre került, míg más kolostorok – mint a dési és vajdahunyadi – román fennhatóság alatt maradtak.
„Ez a kényszerű szétválás próbára tette testvéri kötelékeinket, de nem törte meg a ferencesek szolgálatát a hívek között” – nyilatkozta Bodó Márton ferences történész a Szabadság munkatársának. A szétválasztás ellenére mindkét rendtartományban folytatódott a lelkipásztori munka, a ferences atyák továbbra is gondoskodtak a magyar közösségek lelki támogatásáról, különösen a nehéz időkben.
Az elszakított közösségek között a kommunikáció nehézkessé vált, de a ferences szellem és a közös küldetéstudat összetartotta őket a távolság ellenére is. A rendtagok feljegyzései szerint a határon túli testvérekért különös buzgalommal imádkoztak. A kettészakadás évfordulója ma is emlékezteti az erdélyi ferenceseket közös gyökereikre és arra a szellemi örökségre, amelyet Szent Ferenc követői évszázadokon át megőriztek Erdélyben, a történelmi viszontagságok ellenére.
A kommunista időszak további megpróbáltatásokat hozott mindkét közösség számára, de az 1989-es rendszerváltás után újra erősödhetett a kapcsolat az erdélyi ferences közösségek között. Ma már ismét szoros együttműködés jellemzi a valamikor kényszerűen szétválasztott rendtartományokat, közös programokkal és kezdeményezésekkel szolgálva a Kárpát-medencei magyarság lelki megújulását.
