Az Európai Unió döntött: 2025-től az orosz központi bank befagyasztott eszközeinek kamatait Ukrajna támogatására fordítják, megkerülve Magyarország és Szlovákia ellenállását. Az EU megtalálta a módját, hogy a magyar vétót megkerülje egy technikai megoldással: a döntés nem igényel egyhangú szavazást, mivel nem szankcióbővítésről, hanem a már befagyasztott vagyon kezeléséről van szó.
A brüsszeli tárgyalások eredményeként mintegy 210 milliárd euró értékű orosz állami vagyon kamataiból származó évi 2,5-3 milliárd eurót csoportosítanak át ukrán célokra. A pénz elsősorban katonai támogatásra, infrastruktúra-helyreállításra és humanitárius segélyekre fordítódik. Az Európai Bizottság közleménye szerint ez a megoldás jogi szempontból megfelelően megalapozott, bár Magyarország továbbra is aggályokat fogalmazott meg a döntés jogszerűségével kapcsolatban.
„Ez a megoldás azt mutatja, hogy az EU képes megtalálni a módját fontos döntések meghozatalának még akkor is, ha egyes tagállamok ellenállnak,” nyilatkozta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. A magyar kormány álláspontja szerint azonban a döntés precedenst teremthet, ami hosszútávon alááshatja az egyhangú döntéshozatal elvét bizonyos területeken. Szakértők szerint a vagyonkezelés technikai megoldása nem érinti közvetlenül a magyar érdekeket, de jelzi az EU elszántságát a közös külpolitikai álláspont érvényesítésére.
A befagyasztott orosz eszközök kamatainak felhasználása közvetlenül nem érinti a határon túli magyar közösségeket, de a régiót érintő geopolitikai feszültségek közvetett hatással lehetnek rájuk. A kárpátaljai magyarság számára különösen fontos, hogy az ukrán újjáépítési támogatások hogyan oszlanak el az országon belül. A magyar kormány továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, különös tekintettel a kisebbségi jogok védelmére Ukrajnában.
