A délszláv háború lezárását jelentő daytoni békeszerződés 30. évfordulóján újraértékelődik Magyarország szerepvállalása a konfliktusban. Az 1990-es évek elején hazánk kulcsfontosságú humanitárius és diplomáciai feladatokat látott el, befogadva mintegy 50 ezer menekültet a háború sújtotta területekről. A Magyar Honvédség IFOR/SFOR-misszióban való részvétele pedig az első jelentős NATO-művelet volt, amelyben hazánk részt vett.
„Magyarország számára a délszláv válság kezelése nemcsak külpolitikai, hanem identitáskérdés is volt, hiszen a vajdasági magyarság sorsa közvetlenül érintett minket” – nyilatkozta Szent-Iványi István, akkori külügyi államtitkár-helyettes. A magyar diplomácia kettős nyomás alatt dolgozott: egyrészt a NATO felé bizonyítani kívánta elkötelezettségét, másrészt védeni próbálta a határon túli magyar közösségeket. A Külügyminisztérium dokumentumai szerint Magyarország több mint 120 millió dollárnyi humanitárius segélyt biztosított a térségnek 1992-1995 között.
Az évforduló különös jelentőséget kap a 2025-ös magyar EU-elnökség fényében, amikor a nyugat-balkáni bővítés kiemelt prioritás lesz. A délszláv háború tanulságai – különösen a kisebbségi jogok védelme és a regionális stabilitás – meghatározzák Magyarország álláspontját az EU bővítési tárgyalásain. A kormány már bejelentette, hogy a nyugat-balkáni országok integrációját gyorsítani kívánja elnöksége alatt, támaszkodva a délszláv válság során szerzett egyedülálló tapasztalataira.
A szakértők szerint a magyar elnökség sikere nagyban függ attól, mennyire tudja hasznosítani a délszláv válság kezelésében szerzett ismereteit, miközben friss megközelítéssel kell kezelnie a régió mai kihívásait. Az évforduló alkalmat ad a tapasztalatok összegzésére és átadására az EU partnereinek, akik közül kevesen rendelkeznek ilyen mélységű regionális rálátással.