Magyarország december végéig várhatóan 400 milliárd forintot veszít el az uniós forrásokból a jogállamisági feltételek teljesítésének hiánya miatt. A Bizottság által befagyasztott támogatások jelentős része automatikusan visszavonásra kerül az N+3 szabály értelmében, amely előírja, hogy a forrásokat a költségvetési kötelezettségvállalást követő harmadik év végéig fel kell használni.
A helyzet különösen súlyos, mivel a visszavonhatatlanul elveszett támogatások elsősorban infrastrukturális, egészségügyi és oktatási fejlesztésekre lettek volna fordíthatók. A kormány közleménye szerint folyamatban vannak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az idő szorítása miatt kevés az esély a teljes összeg megmentésére. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a kohéziós alapokból származó, veszélyben lévő források felhasználási határideje december 31-én jár le.
Az elveszített támogatások hatása a határon túli magyar közösségeket is érinti, különösen a határ menti együttműködési programokban. A romániai és szlovákiai magyar közösségek képviselői aggodalmuknak adtak hangot, mivel több közös infrastrukturális projekt is veszélybe került. „A határon átnyúló együttműködési programok finanszírozási bizonytalansága komoly kihívást jelent a helyi fejlesztési terveink szempontjából” – nyilatkozta Kovács István, a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Hálózat egyik vezetője.
Az uniós pénzek elvesztése különösen érzékenyen érinti a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű régiókat, ahol ezek a források kulcsfontosságúak lennének a felzárkózáshoz. A kormány alternatív finanszírozási forrásokat keres a kiemelt projektek megmentésére, de ez várhatóan növeli majd az államadósságot. A jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy az érintett önkormányzatok és szervezetek tájékozódjanak a hazai pótlási lehetőségekről, és újratervezzék fejlesztési stratégiáikat az új pénzügyi realitásokhoz igazodva.