Az Európai Unió új migrációs paktuma 2025-ben lép életbe, amely jelentős változásokat hoz a határvédelemben a teljes magyar határszakaszon. A júniusban véglegesített szabályrendszer kötelező szolidaritási mechanizmust vezet be a tagállamok között, miközben gyorsított eljárásokat ír elő a menedékkérelmek feldolgozására. Az Európai Bizottság adatai szerint a reform célja a 2015-ös migrációs válság óta fennálló rendszerszintű problémák kezelése.
A paktum egyik legvitatottabb eleme a kötelező szolidaritási rendszer, amely szerint minden tagállamnak hozzá kell járulnia a migrációs terhek viseléséhez – akár menedékkérők befogadásával, pénzügyi támogatással, vagy más formában. „Ez az első olyan átfogó megközelítés, amely egyensúlyt próbál teremteni a határvédelem szigorítása és a felelősségmegosztás között”, nyilatkozta Ylva Johansson belügyi biztos. Magyarország és más visegrádi országok korábban határozottan ellenezték a kötelező kvótákat, ami most is komoly politikai feszültséget okoz.
A magyar-szerb és magyar-román határszakaszokon különösen érezhető lesz a változás, hiszen ezek továbbra is fontos migrációs útvonalak maradnak. A paktum új határellenőrzési eljárásokat vezet be, beleértve a 12 héten belüli gyorsított menedékjogi eljárást bizonyos kérelmezők számára. A rendőrségi adatok szerint 2023-ban több mint 150.000 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak a magyar határszakaszon, ami mutatja a kérdés fontosságát a térségben.
A Vajdaságban és más határközeli területeken élő magyar közösségeket is érintheti az új szabályozás, különösen a határátlépés és a határ menti együttműködés tekintetében. A tagállamoknak 2025-ig kell felkészülniük az új rendszer bevezetésére, ami infrastrukturális fejlesztéseket és eljárásrendi változásokat igényel. Érdemes figyelemmel kísérni a magyarországi és szerbiai hivatalos tájékoztatást az új rendszer gyakorlati megvalósításáról és a határ menti lakosságot érintő változásokról.
