Budapesti külügy egyelőre hallgat a szlovák Beneš-paragrafussal kapcsolatban
A magyar Külügyminisztérium jelenleg elemzi a szlovák parlament által elfogadott új alkotmánytörvényt, amely megerősíti a Beneš-dekrétumok jogfolytonosságát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön jelezte, a tárca szakértői vizsgálják a jogszabályt, de hivatalos állásfoglalást még nem tettek közzé a kérdésben.
A szlovák törvényhozás a napokban fogadta el azt az alkotmányjogi módosítást, amely a nemzetbiztonságról szól, de egyben megerősíti Eduard Beneš elnök második világháború után kiadott dekrétumainak jogfolytonosságát. Ezek a dekrétumok jelentették az alapját a magyar és német lakosság kollektív bűnösként való megbélyegzésének, vagyonelkobzásának és kitelepítésének. A jogszabályt Robert Fico miniszterelnök pártja terjesztette elő, és a parlament 95 igen szavazattal, 47 ellenében hagyta jóvá.
A felvidéki magyar közösség képviselői élesen bírálták a módosítást. Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke szerint a döntés „a 21. században fenntartja a kollektív bűnösség elvét és sérti az emberi méltóságot”. Gyimesi György független parlamenti képviselő pedig arról beszélt, hogy „Szlovákia szégyene, hogy alapvető jogelveket sért a törvénymódosítás”.
A magyar külügyminisztérium szóvivője kérdésünkre elmondta, a tárca jogi szakértői alaposan elemzik a jogszabály szövegét és annak lehetséges következményeit, különös tekintettel a felvidéki magyarságra gyakorolt hatására. Az elemzés eredményétől függően döntenek a további diplomáciai lépésekről.
Szakértők szerint a jogszabály elfogadásának időzítése összefügghet a szlovák belpolitikai helyzettel és a közelgő regionális választásokkal. A magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatok alakulását a következő hetekben nagyban befolyásolhatja, hogy Budapest milyen hivatalos álláspontra helyezkedik a kérdésben.
