Az Európai Unió bővítése újabb fontos fordulóponthoz érkezett: Magyarország jelezte, hogy 2025-ben is fenntartja vétóját Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint az ukrán kisebbségi jogok területén nem történt elegendő előrelépés, különösen a magyar közösség nyelvi és oktatási jogainak biztosításában.
A magyar külügyminisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg nem teljesíti az EU csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket. „Magyarország mindig is támogatta az EU bővítését, de ragaszkodunk ahhoz, hogy minden tagjelölt ország maradéktalanul teljesítse a csatlakozási kritériumokat” – nyilatkozta a külügyminiszter. A magyar álláspont szerint a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezése előfeltétele a tárgyalások megkezdésének.
Az Európai Bizottság képviselője válaszában kiemelte, hogy Ukrajna jelentős erőfeszítéseket tett a jogharmonizáció területén, és a háborús helyzet ellenére folytatja a reformokat. Az uniós tagállamok többsége támogatja a csatlakozási folyamat elindítását, amit stratégiai jelentőségűnek tartanak az orosz-ukrán háború kontextusában. Brüsszel szerint a csatlakozási folyamat során lenne lehetőség a fennmaradó problémák kezelésére.
A kárpátaljai magyar szervezetek megosztottak a kérdésben. Egyes képviselők szerint Ukrajna EU-közeledése hosszú távon kedvezne a kisebbségeknek, mások viszont egyetértenek a magyar kormány feltételeivel. Szakértők rámutatnak, hogy a csatlakozási folyamat várhatóan évtizedekig tarthat, így a vétó fenntartása inkább szimbolikus jelentőségű.
A magyar kormány jelezte, hogy kész konstruktív párbeszédet folytatni mind Kijevvel, mind Brüsszellel a helyzet rendezése érdekében. A döntés hatással lehet a magyar-ukrán kapcsolatokra és Magyarország uniós pozíciójára is. Az Európai Tanács várhatóan 2025 első felében újratárgyalja a bővítés kérdését.
