Magyarország és Szlovákia továbbra is határozottan ellenzi Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozását, miközben Ukrajna egyre erőteljesebben lobbizik a szövetségbe való felvételért. A magyar kormány álláspontja szerint a háborús övezetben lévő ország csatlakozása súlyos biztonsági kockázatot jelent az egész szövetségre nézve.
A NATO-tagországok külügyminisztereinek múlt heti brüsszeli találkozóján ismét felszínre kerültek a nézetkülönbségek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: „Magyarország álláspontja változatlan. Amíg Ukrajna háborúban áll, felvétele a NATO-ba közvetlen konfliktusba sodorhatja a szövetséget Oroszországgal.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Robert Fico szlovák kormányfő is, aki szerint „nem támogatható olyan ország csatlakozása, amely aktív háborús konfliktusban áll.”
Az Egyesült Államok képviselői szintén óvatosságra intenek, bár hivatalosan támogatják Ukrajna jövőbeli tagságát. Amerikai diplomaták zárt körben elismerték, hogy a jelenlegi háborús helyzetben nem időszerű a csatlakozási folyamat felgyorsítása. Zelenszkij ukrán elnök viszont „stratégiai hibának” nevezte a halogatást, és 2025-re konkrét meghívást sürget a szövetségbe.
Elemzők szerint a NATO keleti szárnyán fekvő tagországok – különösen a balti államok és Lengyelország – erőteljesen támogatják Ukrajna felvételét, míg a nyugati és déli tagállamok megosztottabbak a kérdésben. A NATO következő, washingtoni csúcstalálkozóján várhatóan újra napirendre kerül a téma, de átütő változás nem valószínű, amíg a háború tart. A magyar álláspont szerint előbb a béketeremtésre kellene összpontosítani, és csak aztán lehet szó bármilyen integrációs folyamatról.
