A decemberi EU-csúcson a Visegrádi Négyek három tagállama – Szlovákia, Csehország és Lengyelország – közös álláspontot képviselt több kritikus kérdésben, miközben Magyarország különutas politikát folytatott. A brüsszeli találkozón az energiapolitika, a migrációs kihívások és az uniós költségvetés került a középpontba, jelentette a szlovák kormányfői hivatal.
Robert Fico szlovák miniszterelnök, Petr Fiala cseh kormányfő és Donald Tusk lengyel elnök egyeztetést tartott a csúcs margóján, ahol megerősítették elkötelezettségüket a közép-európai regionális együttműködés mellett. „A V3-ak álláspontja egyértelmű: az energiabiztonság terén nagyobb rugalmasságot várunk, miközben támogatjuk a zöld átállást” – nyilatkozott Fico a találkozót követően. A három ország közös javaslatcsomagot nyújtott be az energiaárak stabilizálására és az ipari versenyképesség javítására.
A migrációs politika terén a V3-ak a külső határvédelem megerősítését és a származási országokkal folytatott szorosabb együttműködést szorgalmazták. Az Európai Bizottság által előterjesztett Új Migrációs és Menekültügyi Paktum gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban azonban fenntartásaikat fejezték ki. A cseh miniszterelnök hangsúlyozta: „Ragaszkodunk ahhoz, hogy minden tagállam a saját biztonsági és társadalmi szempontjait is érvényesíthesse.” A Frontex határvédelmi ügynökség költségvetésének növelésére közös javaslatot tettek.
Magyarország távolmaradása a V3-koordinációtól nem példa nélküli, de szakértők szerint újabb jele a regionális együttműködés átalakulásának. A magyar kormány elsősorban az Oroszországgal szembeni szankciók kérdésében és az ukrajnai támogatások ügyében képviselt eltérő álláspontot. A közép-európai országok azonban számos gazdasági kérdésben – különösen az uniós kohéziós források felhasználása és az ipar versenyképessége terén – továbbra is közös érdekeket képviselnek.
A V3-ak és Magyarország közötti különutas politika ellenére a regionális gazdasági kapcsolatok továbbra is erősek. A következő hónapokban várhatóan folytatódnak az egyeztetések a visegrádi országok között, különösen az energiapolitika és a gazdasági versenyképesség terén, miközben a külpolitikai kérdésekben fennmaradhatnak a nézetkülönbségek.