Magyarország akkumulátorgyártása jelentősen bővül, miközben a környezeti terhelés kérdései egyre sürgetőbbé válnak. A Greenpeace Magyarország friss jelentése szerint 2030-ra az akkumulátorgyártásból származó veszélyes hulladék mennyisége elérheti az évi 300 ezer tonnát, ami riasztó növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest.
Az Economx által ismertetett tanulmány részletes elemzést nyújt a hazai akkumulátoripar gyors bővülésének következményeiről. A debreceni CATL, a gödi Samsung SDI és további üzemek teljes kiépülésével a gyártási kapacitás várhatóan eléri az évi 250 GWh-t. Ez a termelési volumen óriási mennyiségű veszélyes hulladékot eredményez, amelynek kezelése komoly kihívást jelent majd. A Greenpeace szakértői szerint a jelenlegi infrastruktúra nem készült fel ilyen mértékű hulladékmennyiség kezelésére, és az újrahasznosítási kapacitás is elmarad a szükségestől. A tanulmány rámutat, hogy a gyárak működéséhez szükséges vízigény is jelentős terhelést jelent, különösen az olyan régiókban, ahol már most is vízhiánnyal küzdenek.
A helyi közösségek aggodalma is növekszik az akkumulátorgyárak környezeti hatásai miatt. Több településen tüntetések zajlottak, és civil szervezetek követelik az átláthatóbb tájékoztatást és szigorúbb környezetvédelmi előírásokat. „A jelenlegi szabályozási környezet nem biztosítja kellőképpen a környezeti biztonságot az akkumulátorgyárak gyors ütemű terjeszkedése mellett” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Az akkumulátoripar fejlődése gazdasági szempontból előnyös lehet Magyarország számára, azonban a környezeti fenntarthatóság érdekében kiegyensúlyozottabb megközelítésre van szükség. A szakértők szerint kulcsfontosságú lenne a hulladékkezelési és újrahasznosítási kapacitások párhuzamos fejlesztése, valamint a vízbázisok védelme és a szigorúbb környezetvédelmi előírások bevezetése. A lakosság és a helyi közösségek megfelelő tájékoztatása és bevonása szintén elengedhetetlen a társadalmi elfogadottság növeléséhez.