Egy meglepő gazdasági fordulat bontakozott ki a közép-európai régióban: Magyarország gazdasági teljesítménye több kulcsfontosságú mutatóban is megelőzte Lengyelországét a 2025 első féléves adatok alapján. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint Magyarország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson számolva elérte az EU-átlag 78,2 százalékát, míg Lengyelország 77,5 százalékon áll.
A gazdasági elemzők körében meglepetést keltő adat különösen annak fényében figyelemreméltó, hogy az elmúlt évtizedben Lengyelország rendszeresen jobb eredményeket ért el ebben a mutatóban. A Magyar Nemzeti Bank elemzése kiemeli, hogy a fordulat elsősorban a magyar feldolgozóipar és szolgáltatási szektor erősödésének köszönhető. A magyar exportteljesítmény 8,3 százalékos növekedést mutat éves összevetésben, különösen az elektromos járművek gyártása és az akkumulátoripar járult hozzá jelentősen a bővüléshez.
„A magyar gazdaság szerkezeti átalakulása eredményesebb, mint sok elemző várta” – nyilatkozta Kovács János, a Közgazdasági Kutatóintézet vezető elemzője. Hozzátette, hogy a lengyel gazdaság növekedési üteme a belső fogyasztás visszaesése és az EU-s források felhasználásának nehézségei miatt lassult.
A számok mögött fontos regionális különbségek húzódnak meg. Míg Budapesten és Nyugat-Magyarországon kiemelkedő a növekedés (egyes régiókban megközelítve az EU-átlag 95%-át), addig az ország keleti és déli területein továbbra is jelentős a lemaradás. Hasonlóan, Lengyelországban a nyugati vajdaságok gazdasági teljesítménye lényegesen meghaladja a keleti régiókat.
A határon túli magyarok lakta területek közül Erdély nyugati részén és a Felvidék déli sávjában tapasztalható gazdasági élénkülés, részben a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően. A Vajdaságban működő magyar vállalatok aktivitása szintén növekedett.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy a pozitív magyar adatokat árnyalja az infláció és az államadósság alakulása. Az elkövetkező hónapokban érdemes figyelemmel követni a regionális gazdasági adatok alakulását, amelyek fontos támpontot nyújthatnak a munkaerő-mobilitással és befektetésekkel kapcsolatos döntésekhez mind Magyarországon, mind a környező országok magyarlakta területein.
