A karácsonyi asztal központi szerepet játszik a magyar családok ünnepi hagyományaiban, legyen szó Magyarországról vagy a határon túli területekről. A legfrissebb felmérések szerint a magyarok 87%-a még mindig ragaszkodik a hagyományos fogásokhoz, miközben egyre többen nyitottak az újításokra is. A Kárpát-medencei magyar közösségek ünnepi étkezési szokásai sok hasonlóságot mutatnak, de régiónként érdekes különbségekkel.
A karácsonyi vacsora általában hallevessel kezdődik. A Duna menti településeken a klasszikus halászlé dominál, míg Erdélyben gyakoribb a tejfölös, tárkonyos változat. A Magyar Gasztronómiai Szövetség ajánlása szerint a tökéletes halászléhez legalább kétféle hal használata javasolt, a pontyon kívül érdemes harcsát, kecsegét vagy süllőt is beletenni. A Felvidéken sokan korhelylevest készítenek, ami savanyú káposztával készül. Fontos a friss alapanyagok használata – a halat lehetőleg a főzés napján érdemes beszerezni, és kerüljük a fagyasztott termékeket.
A főfogás tekintetében továbbra is a töltött káposzta vezet a családok 62%-ánál. Vajdaságban inkább a savanyú káposztába töltött változat népszerű, míg Kárpátalján gyakoribb az édes káposztába töltött verzió. A Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint az ünnepek alatt 30%-kal nő a sertéshús fogyasztása. Újdonság, hogy egyre több család kínál alternatívát a vegetáriánus vagy különböző ételallergiával küzdő családtagoknak – a gombás töltött káposzta például kiváló hús nélküli opció.
„A karácsonyi ételek készítésénél fontos, hogy már napokkal előbb elkezdjük a tervezést. Bizonyos ételek, mint a töltött káposzta, még jobbak is, ha állnak egy napot” – javasolja Nagy Erzsébet, a Hagyományos Magyar Konyha program vezetője. A házilag készített bejgli továbbra is a legnépszerűbb desszert, idén a klasszikus diós és mákos mellett a gesztenyés változat népszerűsége is nőtt.
A határon túli magyarok számára az ünnepi ételek egyszerre jelentenek kapcsolatot az anyaországi hagyományokkal és a helyi gasztronómiai örökséggel. Az interneten számos receptcsoport működik, ahol a Kárpát-medence különböző régióiból származó magyarok cserélhetnek recepteket, így gazdagítva egymás ünnepi asztalát. A karácsonyi menü elkészítése nem csak étkezés, hanem a kulturális identitás megélésének fontos módja is.
