A közösségi média algoritmusa aktívan segíti a félrevezető tartalmak terjedését – ezt állapította meg egy nagyszabású európai kutatás, amely hat nagy platformot vizsgált négy országban, köztük Szlovákiában. A SIMODS projekt elemzése szerint a dezinformáció nem elszigetelt jelenség, hanem a rendszer strukturális része. A TikTokon a felhasználók által látott tartalmak közel negyede félrevezető lehet, ami növekedést jelent az előző méréshez képest.
A vizsgálat több millió bejegyzést elemzett a Facebookon, Instagramon, LinkedInen, TikTokon, X-en és YouTube-on, hivatásos tényellenőrök bevonásával. Az eredmények egyértelműek: míg a LinkedIn kivételnek számít alacsony dezinformációs arányával, addig a TikTok vezeti a listát. A YouTube-on is emelkedés tapasztalható, a Facebook, Instagram és X esetében stagnálás figyelhető meg. Ha a határeseteket és káros tartalmakat is számításba vesszük, egyes platformokon már több a problémás információ, mint a megbízható. Az egészséggel kapcsolatos félrevezető tartalmak különösen elterjedtek – az összes dezinformáció közel felét teszik ki.
A kutatás egyik kulcsfontosságú megállapítása a „dezinformációs prémium” jelenségének létezése. Ez azt jelenti, hogy a kevésbé megbízható források aránytalanul nagy figyelmet és interakciót kapnak a platformokon. Az X-en például egy dezinformációt terjesztő fiók akár tízszer több reakciót válthat ki, mint egy hasonló méretű hiteles forrás. A YouTube-on hasonló tendencia észlelhető. Ez arra utal, hogy az algoritmusok jutalmazhatják a szenzációhajhász, félrevezető tartalmakat, függetlenül attól, hogy ez szándékos vagy nem.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a platformok sok esetben bevételt is szereznek a dezinformációból. A YouTube-on a kevésbé megbízható csatornák többsége pénzt termel, bár a megbízható források aránya még magasabb. A Facebook esetében nagyobb a különbség, de a bevételgátló intézkedések hatékonysága megkérdőjelezhető. Több platform egyáltalán nem tesz elérhetővé monetizációs adatokat, ami komoly átláthatósági problémákat vet fel.
Különösen aggasztó a mesterséges intelligencia által generált dezinformáció rohamos terjedése. A TikTokon már minden negyedik félrevezető tartalom ilyen módon készül, a YouTube-on közel minden ötödik. Ugyanakkor ezeknek alig 16 százalékát jelölik meg AI-generáltként. Gyakoriak például az olyan videók, amelyekben mesterséges avatarok orvosként adnak hamis egészségügyi tanácsokat – ezek különösen veszélyesek a közösség egészségére nézve.
Az X platformon az alacsony hitelességű fiókok több mint háromszor gyorsabban növekednek, mint a megbízható források. Ez tovább erősíti, hogy a platform működése rendszerszinten kedvez a problémás tartalmaknak. A többi platformon nem látható ilyen jelentős különbség a közönségnövekedésben, de ez sem jelent megnyugtatást.
A kutatók szerint az egyik legnagyobb akadály a platformok ellenőrzésében az adatokhoz való hozzáférés hiánya. Bár az Európai Unió Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabálya kötelezné őket az együttműködésre, a legtöbb cég nem biztosít megfelelő hozzáférést. Ez különösen a monetizációhoz hasonló érzékeny területeken jelent problémát, ahol gyakorlatilag lehetetlen független vizsgálatokat végezni. Az EU már megteremtette a jogi kereteket – a dezinformáció elleni kódex lehetővé teszi a platformok felelősségre vonását.
A SIMODS kutatás olyan mérőszámokat kínál, amelyek alkalmasak a helyzet nyomon követésére és számonkérésére. A szakértők hangsúlyozzák: a valódi változáshoz nem újabb elemzésekre, hanem politikai és szabályozói elszántságra van szükség a platformok valódi átláthatósága és felelősségre vonása érdekében.
