Az év végi adatok szerint Magyarország 2023-ban 4.596,1 milliárd forintos államháztartási hiánnyal zárta az évet – közölte a Pénzügyminisztérium. Ez a GDP 6,7%-át teszi ki, ami jelentősen meghaladja az eredetileg tervezett 3,9%-os deficitcélt. Az egyenlegromlás elsősorban a váratlan gazdasági kihívásokkal és a megnövekedett állami kiadásokkal magyarázható.
A decemberben kialakult 802,5 milliárd forintos havi hiány nagyban hozzájárult az éves deficit növekedéséhez. A Pénzügyminisztérium adatai szerint a bevételek nőttek, azonban a kiadások növekedése lényegesen meghaladta a bevételek emelkedését. A kormányzati kommunikáció szerint a magasabb deficit fő oka a gazdaság újraindítására és a versenyképesség javítására fordított extra kiadások, valamint az energiaválságra adott válaszintézkedések voltak.
Ez a hiányszint komoly következményekkel jár a határon túli magyar közösségek számára is. Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban élő honfitársainkat közvetlenül érintheti, ha az államháztartási egyensúly helyreállításának érdekében a kormány csökkenti a határon túli támogatásokat. A Nemzetpolitikai Államtitkárság ugyanakkor egyelőre nem jelzett ilyen terveket. A közgazdászok szerint a magas deficit növeli az ország pénzügyi sebezhetőségét, és középtávon a forint árfolyamának gyengüléséhez vezethet, ami a szomszédos országokban élő, de magyarországi jövedelemmel rendelkező magyarokat hátrányosan érintheti.
A kormány 2024-re 2,9%-ra tervezi csökkenteni a hiányt, ami jelentős költségvetési kiigazítást feltételez. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében már idén szigorúbb gazdálkodásra és célzottabb támogatási rendszerre lehet számítani. A hiánycsökkentés sikere meghatározó lesz az ország pénzügyi stabilitása és az uniós források lehívása szempontjából, ami közvetetten a teljes Kárpát-medencei magyarság gazdasági helyzetére is hatással lesz.
