Jelentős stratégiai megállapodás született Magyarország és az Egyesült Államok között az atomenergia, cseppfolyósított földgáz (LNG) és űrkutatás területén. A nukleáris együttműködési program várhatóan már 2025 elején megkezdődhet, miután Donald Trump hivatalba lép amerikai elnökként. Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni látogatása során több kulcsfontosságú energetikai és technológiai kérdésben sikerült előrelépést elérni.
Az egyeztetések eredményeként az amerikaiak szerepet vállalhatnak a Paks II. atomerőmű-projekt megvalósításában, ami a magyar energiafüggetlenség szempontjából kulcsfontosságú. Az Economx beszámolója szerint az amerikai vállalatok nemcsak a paksi bővítésben, hanem a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításában is közreműködhetnek. Emellett konkrét megállapodás született az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi importjáról, ami jelentősen hozzájárulhat az ország energiaforrásainak diverzifikációjához. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: „Ez az együttműködés tovább erősíti Magyarország energiabiztonságát és csökkenti a külső függőséget.„
A nukleáris együttműködés fontos eleme lesz az oktatás és szakemberképzés területe is. Magyar mérnökök amerikai továbbképzési programokban vehetnek részt, míg amerikai szakértők tudásmegosztással segíthetik a hazai szakemberek munkáját. A találkozón szó esett az Artemis-programról is, amelynek keretében Magyarország szorosabb kapcsolatot alakíthat ki az amerikai űrkutatással, különös tekintettel a Hold-programra. Ez lehetőséget teremthet magyar kutatók és fejlesztések bekapcsolódására a nemzetközi űrkutatásba.
A megállapodásokkal kapcsolatban érdemes figyelemmel kísérni a további részletek nyilvánosságra hozatalát, különösen a finanszírozási feltételeket és az időzítést. Az amerikai-magyar energetikai együttműködés sikeressége nagyban függhet a nemzetközi politikai helyzet alakulásától is. A kormány ígérete szerint a konkrét lépésekről részletes tájékoztatást fognak nyújtani a következő hónapokban.
