A Magyar Szövetség 2025 parlamenti vétóra szólította fel Peter Pellegrini köztársasági elnököt a Beneš-dekrétumokat érintő törvényjavaslat ügyében. A párt képviselői szerint a jogszabály nem oldja meg a dekrétumok által okozott jogsérelmeket, és csupán szimbolikus jellegű. A parlamentben megszavazott törvény egymilliárd eurós kárpótlási alapot hozna létre, amely azonban csak a holokauszttal kapcsolatos vagyoni sérelmek orvoslására terjedne ki.
Forró Krisztián, a Magyar Szövetség 2025 elnöke sajtótájékoztatón jelentette be: pártja támogatja a kárpótlásokat, de elfogadhatatlannak tartja a magyarsággal szembeni diszkriminációt. „Minden sérelmet azonos mércével kell mérni, függetlenül attól, hogy melyik népcsoport szenvedte el” – hangsúlyozta. A törvény jelenlegi formájában kizárja a magyarlakta területeken élők kárpótlási igényeit, ami tovább mélyíti a történelmi sebeket.
A törvényjavaslat körüli vita belső feszültségeket is felszínre hozott a Magyar Szövetség 2025-ön belül. Míg a párt vezetősége határozott álláspontot képvisel, egyes tagok pragmatikusabb megközelítést szorgalmaznak, mivel tartanak attól, hogy a konfrontatív fellépés ronthatja a szlovák-magyar kapcsolatokat. A Magyar Szövetséghez közel álló források szerint a Beneš-dekrétumok ügye az egyik legérzékenyebb téma a párt programjában, amely próbatétel elé állítja a politikai formáció egységét is.
A politikai elemzők szerint a Magyar Szövetség 2025 kockázatos stratégiát folytat, amikor a dekrétumok ügyét ennyire hangsúlyosan napirenden tartja. Az elnöki vétó kérése ugyan jelzésértékű, de kevés eséllyel jár valódi eredménnyel. Szakértők szerint a párt jobban tenné, ha a kárpótlási jogszabályok későbbi módosítására koncentrálna, esetleg nemzetközi fórumokon keresne jogorvoslatot. A felvidéki magyarság képviselete szempontjából kulcsfontosságú, hogy a Beneš-dekrétumok által okozott sérelmek ne merüljenek feledésbe, ugyanakkor a gyakorlati eredmények elérésére is törekedni kell.
A köztársasági elnöki hivatal egyelőre nem reagált a Magyar Szövetség kezdeményezésére. Az államfőnek tizenöt nap áll rendelkezésére, hogy döntést hozzon a törvény aláírásáról vagy visszaküldéséről. A parlamenti erőviszonyok alapján azonban egy esetleges vétó után is megvan a kormánykoalíciónak a kellő többsége a törvény változatlan formában történő újbóli elfogadásához.
