A szlovák kormány hivatalosan is megerősítette, hogy lezártnak tekinti a Beneš-dekrétumok ügyét, és nem hajlandó újranyitni a kérdés jogi felülvizsgálatát. Robert Fico miniszterelnök kabinet-ülést követő nyilatkozata szerint „a második világháború utáni rendezés alapvető dokumentumai nem képezhetik vita tárgyát”. A döntés közvetlenül érinti a felvidéki magyar közösség tagjait, akiknek felmenői közül sokan váltak a kollektív bűnösség elvén alapuló jogfosztó intézkedések áldozataivá.
„A Beneš-dekrétumok Szlovákia jogtörténetének és államiságának megkérdőjelezhetetlen részét képezik” – hangsúlyozta Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter a pozsonyi sajtótájékoztatón. A kormány álláspontja szerint a dekrétumok jelenlegi hatásai nem sértik az európai jogi normákat, ezért nem szükséges felülvizsgálatuk. A kabinet emlékeztetett, hogy az Európai Parlament korábban már megállapította: a dekrétumok nem akadályozták Szlovákia uniós csatlakozását.
A Magyar Szövetség közleményben fejezte ki felháborodását a döntés kapcsán. „Ez a hozzáállás sérti a jogegyenlőség elvét és figyelmen kívül hagyja több ezer család történelmi sérelmeit” – nyilatkozta Forró Krisztián, a párt elnöke. A szövetség szerint a kollektív büntetés elvén nyugvó jogszabályok ellentétesek az alapvető emberi jogokkal és az Európai Unió értékrendjével. A civil szervezetek közül a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jogi szakértői csoportot állít fel a kérdés nemzetközi fórumokon történő képviseletére.
A Beneš-dekrétumok jelenleg is hatályos rendelkezései elsősorban a vagyonjogi kérdésekben okoznak problémákat. Szlovákia déli járásaiban, különösen Dunaszerdahely, Komárom és Érsekújvár környékén számos család nem tudja rendezni ingatlanainak jogi helyzetét a háború utáni elkobzások miatt. A magyar közösség képviselői szerint a kormány döntése ellenére folytatják erőfeszítéseiket az igazságtalanságok orvoslására, elsősorban európai uniós és nemzetközi emberi jogi fórumokon keresztül.
