A legfrissebb, 2025-ös boldogságkutatás szerint a magyarok szubjektív jólléti értékelése jelentősen javult országos szinten, azonban továbbra is markáns különbségek láthatók az egyes régiók között. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia közös felmérése szerint az országos boldogságindex elérte a 6,4-es értéket a 10-es skálán, ami 0,3 pontos növekedést jelent a 2023-as adatokhoz képest.
A legboldogabbnak továbbra is a nyugat-dunántúli lakosok vallják magukat (7,2), különösen Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. „A nyugati határvidék tartós előnye nemcsak a magasabb jövedelmekből, hanem a fejlettebb egészségügyi infrastruktúrából és a határon átnyúló lehetőségekből is táplálkozik” – nyilatkozta Dr. Kovács Mária, az MTA kutatásvezetője. Budapest a második helyen áll (6,9), melyet Közép-Dunántúl követ (6,7).
Az észak-magyarországi régió továbbra is a lista végén helyezkedik el 5,5-ös értékkel, de itt tapasztalható a legnagyobb javulás (+0,4) az elmúlt két évben. A kutatás szerint a boldogságérzetet leginkább befolyásoló tényezők: a családi kapcsolatok (76%), egészségi állapot (72%), anyagi biztonság (69%), munkahely és karrier (62%), valamint a helyi közösséghez tartozás érzése (58%). A határon túli magyarok közül a vajdaságiak és a burgenlandi magyarok boldogságszintje a legmagasabb (6,8), míg a kárpátaljai magyarok értékelése a legalacsonyabb (5,2).
A felmérés online és személyes lekérdezéssel készült, több mint 14.000 válaszadó bevonásával. A módszertan figyelembe vette a jövedelmi, képzettségi, életkori és regionális sajátosságokat is. Az adatgyűjtés 2024 szeptember-december között zajlott, és a KSH 2025 februárjában tervezi közzétenni a részletes eredményeket a gov.hu oldalon, ahol interaktív térképen is böngészhetővé válnak a területi adatok.
