Az Európai Unió és Magyarország közötti feszültség új szintre emelkedett 2025 végére. Von der Leyen Bizottsági elnök és a magyar kormány közötti nyílt konfrontáció az uniós források körüli vitákból eszkalálódott, miután Magyarország több uniós döntést is megvétózott az elmúlt hónapokban. A Külügyminisztérium közleménye szerint „nem maradhat megtorlatlan Brüsszel akadályozó politikája”.
A konfliktus középpontjában a magyar kormány által kezdeményezett „Szuverenitásvédelmi eljárás” áll, amellyel válaszlépéseket helyeztek kilátásba az uniós forrásvisszatartások miatt. A Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint a visszatartott források a GDP 3,2%-át érintik közvetlenül. Eközben a magyar kormány rugalmatlanságát bírálók az uniós értékek védelmére hivatkoznak. „Magyarországnak teljesítenie kell a jogállamisági feltételeket, mint minden tagállamnak” – nyilatkozta Vera Jourová bizottsági alelnök múlt héten Brüsszelben.
A helyzet különösen érzékenyen érinti a határon túli magyarokat is. A Vajdaságban és Erdélyben működő magyar vállalkozások közül sokan uniós forrásokra támaszkodtak fejlesztéseikben, amelyek most bizonytalanná váltak. A kárpátaljai magyar közösség számára pedig további nehézséget jelent, hogy az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatok is feszültebbé váltak az EU-s viták következtében.
A vita intézményi szinten is folytatódik: a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított, miközben a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult több uniós döntés felülvizsgálatáért. Szakértők szerint a konfliktus várhatóan 2026-ig elhúzódhat, amikor is új parlamenti választások lesznek Magyarországon és az Európai Parlament összetétele is megújul.
A magyar állampolgárok számára a legfontosabb gyakorlati következmény, hogy bizonyos uniós programok, például az Erasmus+ ösztöndíjak vagy határon átnyúló infrastrukturális fejlesztések átmenetileg késhetnek. Érdemes folyamatosan tájékozódni a külügyminisztérium honlapján és az EU Magyarországi Képviseletének oldalán a legfrissebb fejleményekről.
