Az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a héten, ezúttal a közelmúltban bevezetett állami szuverenitás-védelmi törvény miatt. A Bizottság szerint a jogszabály több ponton is ellentétes az uniós joggal és veszélyezteti a civil szervezetek működését. Budapest ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény összhangban van az Alaptörvénnyel és az EU-alapszerződésekkel.
A konfliktus mélyebb gyökere, hogy Magyarország egyre hangsúlyosabban képviseli különutas álláspontját az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. A budapesti békecsúcs, melyet a magyar kormány a múlt héten rendezett meg, jelentős nemzetközi figyelmet kapott, amikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette: „Moszkva nyitott a tárgyalásokra, amennyiben azok figyelembe veszik Oroszország biztonsági érdekeit is.” A csúcson 15 ország képviselői vettek részt, de nyugat-európai nagyhatalmak és Ukrajna távolmaradásukkal jelezték fenntartásaikat.
Az uniós döntéshozatalban is új helyzet alakult ki. A legutóbbi Európai Tanács-ülésen Magyarország egyedüliként blokkolta az Ukrajnának szánt 6,5 milliárd eurós katonai támogatási csomagot, ami több tagállam erős bírálatát váltotta ki. „Nem fordulhat elő, hogy egyetlen tagállam megbénítsa az Unió működését” – nyilatkozta a német kancellár, miközben lengyel, észt és francia kollégái is új döntéshozatali mechanizmus bevezetését sürgették.
A konfliktushelyzet a határon túli magyar közösségeket is érinti, különösen a kárpátaljai magyarságot. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta: „A háború elhúzódása miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a kisebbségi közösségek, miközben a diplomáciai megoldások keresése helyett a konfrontáció erősödik.”
A magyar kormány továbbra is kitart amellett, hogy a gazdasági szankciók nem vezettek eredményre, és csak tárgyalások útján érhető el a béke. Az Európai Bizottság és több tagállam azonban a háború határozott uniós támogatása mellett érvel. Az álláspontok közeledése egyelőre nem látható, a következő uniós csúcson várhatóan ismét napirendre kerül a kérdés.
