A magyar kormány képviselői súlyos vádakat fogalmaztak meg az Európai Unió intézményei ellen. A külügyminiszter szerint Brüsszel „óriási csalási mechanizmust tervez”, amely Magyarország pénzügyi érdekeit sértené. A kijelentések szerint európai vezetők szándékosan akadályozzák a Magyarországnak járó források kifizetését, miközben más, hasonló helyzetben lévő országok zavartalanul hozzáférnek az uniós támogatásokhoz.
A külügyminisztérium közleménye szerint a kormány rendelkezik információkkal arról, hogy az Európai Bizottság „kettős mércét alkalmaz” a tagállamokkal szemben, és politikai alapon diszkriminálja Magyarországot. Azonban a vádakat alátámasztó konkrét bizonyítékokat, dokumentumokat vagy más hiteles forrásokat nem tettek közzé. Az Európai Bizottság sajtószolgálata a vádakra reagálva leszögezte, hogy a kifizetések felfüggesztése kizárólag a jogállamisági feltételek teljesítésének hiányán alapul, amit részletes értékelések támasztanak alá.
Szakértők rámutatnak, hogy Magyarország és az EU közötti vitás ügyek komplexebbek, mint ahogy azt a kormányzati kommunikáció sugallja. Több nemzetközi szervezet, köztük az Európai Számvevőszék is megerősítette, hogy a magyar kormánnyal szemben megfogalmazott kritikák tényszerű alapokon nyugszanak. „A politikai retorika helyett a magyar kormánynak konkrét lépéseket kellene tennie a jogállamisági aggályok kezelésére, hogy az állampolgárok hozzájuthassanak a fejlesztési forrásokhoz” – nyilatkozta egy független gazdasági elemző.
A határon túli magyar közösségeket is érinti ez a konfliktus, hiszen számos határokon átnyúló fejlesztési program finanszírozása függ az uniós forrásoktól. A szlovákiai, romániai és szerbiai magyar intézmények vezetői aggodalmuknak adtak hangot, hogy a politikai csatározások hátráltathatják a kulturális és gazdasági együttműködési kezdeményezéseket.
Az európai intézmények és Magyarország közötti párbeszéd folytatása elengedhetetlen a helyzet rendezéséhez. A magyar állampolgárok és a határon túli magyarok érdeke is, hogy a politikai vita helyett a konkrét problémák megoldására helyeződjön a hangsúly, és a vitás kérdések rendezése után megindulhasson a visszatartott források felhasználása.
