Éles kritikával illetik a szlovákiai önkormányzatok a Szlovák Nemzeti Tanács azon törvénytervezetét, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos szabálysértéseket közmunkával lehessen büntetni. A javaslat szerint 2025-től a helyi önkormányzatoknak kellene megszervezniük és felügyelniük a közmunka programokat, ám a települések szerint ehhez sem megfelelő infrastruktúrával, sem elegendő forrással nem rendelkeznek.
„Az állam ismét olyan feladatot akar a nyakunkba varrni, amihez sem kapacitásunk, sem szakértelmünk nincs” – nyilatkozta Horváth István, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) déli régiós képviselője. A tervezet értelmében a kisebb szabálysértések elkövetői pénzbüntetés helyett választhatnák a közhasznú munka letöltését saját településükön. Ez különösen a hátrányos helyzetű régiókban jelentene megoldást, ahol a lakosság nem képes kifizetni a megemelt bírságokat.
A Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Szövetsége (SZMÖSZ) külön állásfoglalást adott ki, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a magyarlakta déli járások már így is forráshiánnyal küzdenek. A törvénytervezet nem tartalmaz konkrétumokat arról, milyen forrásból biztosítanák a közmunkaprogramok felügyeletét, eszközeit és adminisztrációját. Különösen problémásnak tartják a kisebb községek helyzetét, ahol mindössze 2-3 önkormányzati alkalmazott dolgozik.
A Dunaszerdahelyi és Komáromi járásból származó polgármesterek közös levélben fordultak az igazságügyi minisztériumhoz, amelyben kérik a tervezet átdolgozását és a települések valós kapacitásainak figyelembevételét. Az eredeti elképzelés szerint a büntetőjogi intézkedés már 2025. január 1-jén életbe lépne, de a települési tiltakozások miatt elképzelhető a bevezetés elhalasztása.
Az önkormányzatok azt javasolják, hogy az állam hozzon létre regionális központokat a közmunka-büntetések koordinálására, vagy biztosítson célzott támogatást a településeknek. A törvényjavaslat november végi vitája során várhatóan több módosító indítvány is benyújtásra kerül. Az érintett magyar közösségek számára különösen fontos, hogy a végleges szabályozás figyelembe vegye a déli régiók sajátosságait és valós lehetőségeit.