A Civil Összefogás Fórum nyílt levélben fordult a NATO főtitkárához, Mark Rutte-hoz, amelyben azt kérdezik, milyen védelmi mechanizmusokat aktiválna a szövetség, ha Ukrajna katonai támadást indítana Magyarország ellen. A békemeneteket szervező alapítvány lépése azután született, hogy Fekete-Győr András, a Momentum alapítója korábban szintén nyílt levélben kérte a NATO segítségét állítólagos orosz választási befolyásolási kísérletek miatt. A CÖF-CÖKA szerint azonban ennél is aggasztóbb fenyegetések érkeztek ukrán részről az elmúlt napokban.
Csizmadia László, a CÖF kuratóriumi elnöke szerdán kelt levelében felidézte: baloldali magyar politikusok többször is a NATO közbenjárását kérték belpolitikai ügyekben. Fekete-Győr András a hónap elején azzal fordult a katonai szövetséghez, hogy sajtóhírek szerint a Kreml csapatot telepít Budapestre a választásokba való beavatkozás céljából. A Momentum-alapító határozott nemzetközi állásfoglalást sürgetett, amely szerinte képes lehet áttörni az információs blokádot. Cseh Katalin, aki momentumosból humanistává lett, szintén fordult hasonló ügyben a NATO-hoz 2019-ben.
A CÖF levele szerint az utóbbi napokban több ukrán közéleti szereplő is fenyegető üzeneteket fogalmazott meg Magyarország demokratikusan megválasztott vezetői felé. Az alapítvány elsősorban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor felé címzett szavaira utal, valamint az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje, Hrihorij Omelcsenko kijelentéseire. Omelcsenko állítólag „egy Ukrajna ellenségeinek likvidálására létrehozott fedett szervezet révén” fogalmazott meg személyes fenyegetést a magyar miniszterelnökkel szemben, utalva öt gyermekére és hat unokájára. Meg kell jegyezni: ez utóbbi megszólalás kapcsán valószínűsíthető, hogy az idős ukrán politikus beszédét úgy vágták meg, hogy az Orbánra nézve fenyegetőnek hasson.
A CÖF emellett olyan eseteket is említ, amikor alacsonyabb rangú ukrán katonai és közéleti szereplők – ha közvetetten is – fegyverrel fenyegették meg Magyarországot. A nyílt levél három konkrét kérdést fogalmaz meg Mark Rutte felé. Először: figyelemmel kíséri-e a NATO a fejlemények alakulását, illetve történnek-e diplomáciai intézkedések a konfliktus megelőzésére? Másodszor: tervez-e a szövetség hivatalosan is megnyilvánulni az ügyben, elejét véve egy NATO-Ukrajna közötti konfliktus kibontakozásának?
A harmadik kérdés a legkonkrétabb: ha egy NATO-tagállamot, így Magyarországot tényleges katonai támadás vagy más jellegű agresszív fellépés érne Ukrajna részéről, milyen vészforgatókönyv, mechanizmusok és kollektív védelmi intézkedések lépnének életbe a szövetségben? Csizmadia László levelét azzal zárja: a válasz hozzájárulhat a magyar állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez, valamint a NATO kollektív védelmi elvébe vetett bizalom megerősítéséhez. A NATO 5. cikkelye szerint a tagállamok egyike elleni fegyveres támadást mindegyikük elleni támadásnak tekintik.
Mark Rutte válasza egyelőre nem érkezett meg, és nem egyértelmű, hogy a NATO főtitkára reagál-e a CÖF megkeresésére. A szövetség általában nem szokott állást foglalni tagállamok civil szervezeteinek egyedi levelei ügyében.
