Szlovákia népességcsökkenése tovább gyorsult, a magyarok lélekszáma kritikus szintre süllyedt Dél-Szlovákiában. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az ország lakossága 2023-ban 5,4 millió főre csökkent, ami történelmi mélypontot jelent. A népességfogyás különösen súlyosan érinti a déli járásokat, ahol a magyar közösség koncentrálódik – Dunaszerdahelyen, Komáromban és Rimaszombatban a természetes fogyás mellett az elvándorlás is jelentős problémát okoz.
Az elmúlt öt évben a magyar lakosság száma mintegy 30 000 fővel csökkent országszerte, ami különösen aggasztó a kisebb településeken. „Ha folytatódnak a jelenlegi tendenciák, 2050-re a felvidéki magyarság létszáma 300 000 fő alá csökkenhet” – nyilatkozta Ravasz Ábel demográfus a Komáromi Napok keretében rendezett konferencián. A szakértő szerint a magyar közösség számára különösen fontos lenne a hatékony családtámogatási rendszer kialakítása, mivel a dél-szlovákiai családok átlagosan már csak 1,3 gyermeket vállalnak, ami messze elmarad a népességpótláshoz szükséges 2,1-es értéktől.
A probléma összetettségét mutatja, hogy míg Pozsony környékén és Kassa agglomerációjában enyhe népességnövekedés tapasztalható, addig a magyar többségű régiókban jelentős a visszaesés. A Nyitrai kerület járásai közül Érsekújvár és Léva különösen érintett, ahol számos kistelepülés küzd az elöregedéssel. A helyzetet súlyosbítja, hogy a fiatal, képzett magyar szakemberek nagy számban költöznek Magyarországra vagy Nyugat-Európába a jobb munkalehetőségek és magasabb bérek miatt.
A népességfogyás következményei már most érzékelhetők: több mint 20 dél-szlovákiai magyar iskolában szűntek meg osztályok az elmúlt tanévben, és számos önkormányzat küzd a szociális ellátórendszer fenntartásával. A CSEMADOK és más magyar civil szervezetek közösségmegtartó programokat indítottak, amelyek célja a fiatalok helyben tartása és a vállalkozói kedv élénkítése a magyarlakta régiókban. Különösen Gömörben és Bodrogközben indultak kezdeményezések, amelyek a helyi identitás és gazdasági lehetőségek erősítését célozzák.
A kormány 2024 tavaszán elfogadott demográfiai stratégiája elsősorban országos szinten kezeli a kérdést, és nem tartalmaz specifikus intézkedéseket a nemzetiségi régiók támogatására. A magyar közösségek számára kulcsfontosságú lesz a következő évek önkormányzati együttműködése és a határon átnyúló kezdeményezések hatékonysága, hogy megfordíthassák a kedvezőtlen folyamatokat és biztosíthassák a felvidéki magyarság hosszú távú megmaradását.
