A Pozsonyi Kerületi Bíróság ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a Szlovák Nemzeti Színház (SND) korábbi igazgatójának, Matej Drlička operaénekesnek, hogy nyilvánosan beszéljen Martina Šimkovičová kulturális miniszterről. A bíróság ezzel a miniszter személyiségi jogainak védelmére hivatkozott, miután Drlička több fórumon is kritizálta a tárcavezető kulturális intézkedéseit és vezetési stílusát.
A múlt héten meghozott döntés széles körű vitát váltott ki a felvidéki magyar és szlovák kulturális közösségekben a szólásszabadság határairól és a közéleti viták lehetőségéről. A Kerületi Bíróság indoklása szerint Drlička nyilatkozatai „túlléptek a tárgyilagos kritika határain” és „személyeskedő jelleget öltöttek”, ezért korlátozásuk indokolt. Az ideiglenes intézkedés a jogerős bírósági döntésig marad érvényben, amely akár egy-két évig is elhúzódhat.
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Molnár Imre az esettel kapcsolatban elmondta: „Aggodalommal figyeljük ezt az ügyet, hiszen a kulturális szféra szereplőinek lehetőségét a nyilvános párbeszédre alapvető fontosságúnak tartjuk. Különösen érzékeny ez a kérdés a kisebbségi kulturális intézmények számára.”
Az eset előzménye, hogy Drlička januárban távozott a Szlovák Nemzeti Színház éléről, miután a kulturális minisztérium átszervezéseket jelentett be több kulturális intézményben. A miniszter és a korábbi igazgató között nyilvános vita alakult ki a színház jövőjét és a személycseréket illetően. A közösségi médiában és sajtónyilatkozatokban zajló szóváltás végül bírósági útra terelődött.
Jogászok szerint a döntés precedensértékű lehet a közéleti viták szabályozása szempontjából. A szlovák alkotmánybíróság várhatóan foglalkozni fog az üggyel, mivel alapvető jogok ütközéséről van szó: a személyiségi jogok védelme áll szemben a véleménynyilvánítás szabadságával. A szlovák kulturális közélet számos szereplője már szolidaritásáról biztosította Drličkát, köztük több felvidéki magyar művész is.
Az ügy fejleményeit figyelemmel kísérjük, különös tekintettel a kulturális szférára gyakorolt hatásaira és a szólásszabadság érvényesülésére a közéleti vitákban.
