A jelenlegi hideg időjárás kapcsán sokan kérdezik: mikor fagyott be utoljára a Duna? Magyarországon legutóbb 2017 januárjában lehetett látni helyenként jégpáncélt a folyón, de teljes befagyásra évtizedek óta nem volt példa. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a folyó utolsó teljes befagyása 1963 januárjában történt, amikor -20°C alatti hőmérséklet tartósan fennmaradt.
A Duna történelmi befagyásai mindig jelentős események voltak. Az 1700-as és 1800-as években gyakrabban előfordult a jelenség, különösen az ún. „kis jégkorszak” idején. Az 1838-as budapesti árvíz éppen egy ilyen jeges ár következménye volt – a feltorlódott jégtáblák elzárták a folyó útját, majd a hirtelen olvadás katasztrofális áradást okozott. „A Duna befagyása régen rendszeres jelenség volt, ma már kivételesnek számít a folyamszabályozások, vízerőművek és a klímaváltozás miatt” – magyarázta Horváth Ákos meteorológus.
A befagyott Dunán zajló élet különleges volt: jégvágók dolgoztak, hogy jégtömböket nyerjenek, melyeket szigeteléssel ellátott jégvermekben tároltak nyárig. A folyón „jégutakat” alakítottak ki, ideiglenes átkelőhelyeket, vásárokat tartottak. Az 1928-as kemény télen a befagyott Dunán még futballmérkőzést is rendeztek. Hasonló jelenségre napjainkban egyre kevesebb az esély.
A klímaváltozással a folyami jégképződés valószínűsége jelentősen csökkent. A szakértők szerint rendkívüli, tartósan -15°C alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy ma a Duna teljesen befagyjon. A történelmi jégadatok így már inkább csak érdekes emlékei a múltnak, miközben a vízügyi hatóságok ma elsősorban az esetleges jégtorlaszok megelőzésére és kezelésére összpontosítanak.
