Dél-Baranya eldugott útjain, Villány közelében bukkantunk egy különleges időkapszulára: egy 1920-as években épült, több mint három évtizede lakatlan sváb házra, amely meglepően érintetlen állapotban maradt fenn. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a régióban több mint 200 hasonló, dokumentált elhagyatott épület található, amelyek a magyar vidék elnéptelenedésének néma tanúi.
A szoba közepén megállt az idő – a falon megfakult családi fotók, az asztalon porlepte Népszabadság 1988-ból, mellette egy gondosan összehajtott női ruha. „Ezek a helyek nemcsak épületek, hanem személyes történelmünk lenyomatai,” magyarázza Kovács Márton örökségvédelmi szakember. A ház különlegessége a tökéletesen megmaradt, kézzel festett sváb mintás mennyezet és a pincében talált, még használható borkészítő eszközök sora, ami a környék egykor virágzó borászati hagyományairól árulkodik.
Az ilyen felfedezések jogi háttere összetett. A Polgári Törvénykönyv szerint az elhagyatott ingatlanok tulajdonjoga 15 év elteltével sem száll át automatikusan az államra. A helyi önkormányzatok 2023-as felmérése alapján a lakatlan házak 40%-a ismeretlen vagy külföldi tulajdonosok nevén szerepel, ami nehezíti a kulturális értékmentést. Az Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány dokumentációs programja 2025-ben különös figyelmet fordít a sváb, székely és palóc építészeti jegyeket viselő elhagyatott házakra, digitális archívumot hozva létre az utókor számára.
A hazai urbex (urban exploration) közösség etikai kódexe – „semmit ne vigyél el, csak fényképeket, semmit ne hagyj ott, csak lábnyomokat” – fontos irányelv, különösen mivel az engedély nélküli behatolás magánterületre szabálysértésnek minősül. Az érdeklődők számára ajánlott a Múltunk Házai program, amely májustól legálisan látogathatóvá teszi a dokumentált, biztonságos elhagyatott épületeket Baranya, Tolna és Bács-Kiskun megyében.
