Az energiaügyi miniszter éves meghallgatásán éles bírálat hangzott el Magyarország és Szlovákia energiapolitikájával kapcsolatban, amit a magyar kormány képviselői közvetlen támadásként értékeltek. Lantos Csaba energiaügyi miniszter a parlamenti bizottság előtt hangsúlyozta: „Ez kifejezetten támadás Szlovákia és Magyarország ellen”, utalva az Európai Bizottság energetikai biztosának múlt heti kijelentéseire az orosz energiafüggőségről.
A vita középpontjában a két ország energiabiztonsági stratégiája áll, különös tekintettel a Paks II atomerőmű-beruházásra és a szlovák nukleáris fejlesztésekre. Az Európai Bizottság képviselői bírálták Magyarország és Szlovákia döntését, miszerint továbbra is fenntartják energetikai kapcsolataikat Oroszországgal. A magyar kormány adatai szerint azonban Magyarország energiamixének diverzifikációja jelentősen előrehaladt: a földgázimport forrásai között már 70%-ot tesznek ki a nem orosz források, elsősorban a török áramlaton és az Azerbajdzsánból érkező szállítmányokon keresztül.
A miniszter részletes tájékoztatást adott a Paks II beruházás előrehaladásáról is, kiemelve, hogy az építkezés a tervezett ütemben halad. „A nukleáris energia kulcsfontosságú a magyar energiafüggetlenség szempontjából, és a karbonsemleges jövő egyik pillére,” – mondta Lantos. A határon túli magyar közösségeket különösen érinti ez a vita, hiszen Szlovákia energiapolitikai döntései közvetlen hatással vannak a felvidéki magyarság mindennapjaira is.
Az Európai Unió energiapolitikáját érintő feszültségek várhatóan a 2026-os magyar EU-elnökség egyik központi témáját képezik majd. Közben a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarság számára egyre fontosabbá válik az energiaárak stabilitása és a biztonságos ellátás kérdése. A szakértők szerint a vita kimenetele hosszú távon befolyásolhatja a Kárpát-medence energiabiztonságát és az energiaárak alakulását.
