Lezárult az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének előkészítő ülése a brazíliai Belemben, amely a 2025-ös klímacsúcs zárónyilatkozatával végződött. A dokumentum azonban nem hozott áttörést a klímafinanszírozási kérdésekben, és a fejlődő országok súlyos kritikával illették az eredményt. A zárónyilatkozatból kimaradt a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás.
A környezetvédelmi szakértők és a fejlődő országok képviselői egyaránt hangsúlyozták, hogy az elért megállapodás nem elegendő a párizsi klímacélok teljesítéséhez. „Belém lehetőséget kínált, de nem sikerült megragadnunk azt” – nyilatkozta Teresa Anderson, a Climate Action Network szakértője. A tárgyalások során nyilvánvalóvá váltak a fejlett és fejlődő országok közötti mély ellentétek a klímafinanszírozás kérdésében. A fejlődő országok, köztük számos latin-amerikai és afrikai állam, ragaszkodtak ahhoz, hogy a fejlett ipari országok vállaljanak nagyobb pénzügyi felelősséget a klímaváltozás elleni küzdelemben.
A belemi előkészítő tárgyalások fő feladata a novemberben Azerbajdzsánban megrendezendő COP29 konferencia előkészítése volt, ahol a klímafinanszírozás új céljairól kell megállapodni. A jelenlegi eredmények alapján azonban kevés az esély jelentős előrelépésre. Az uniós tagállamok, köztük Magyarország számára is fontos, hogy a következő hónapokban egységes álláspontot alakítsanak ki a finanszírozási kérdésekben, mivel ez közvetlenül érinti az energiaátmenet költségeinek megoszlását.
A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében egyre súlyosabbak, amit az extrém időjárási események gyakoribbá válása is jelez. A magyar közösségek számára fontos követni az ENSZ-tárgyalásokat, mivel ezek eredménye meghatározza az alkalmazkodási lehetőségeket és a károk enyhítésére fordítható forrásokat. A következő hónapokban várhatóan fokozódni fognak a diplomáciai erőfeszítések, hogy az azerbajdzsáni csúcstalálkozón valódi előrelépés történjen.
