Jövőre ünnepli centenáriumát az Erdélyi Helikon, a két világháború közötti magyar kisebbségi irodalom egyik legjelentősebb műhelye. Az 1925-ben Marosvécsen alapított írói közösség megszületéséhez döntően járultak hozzá Kuncz Aladár gondolatai, aki a transzilvánizmus szellemi irányzatának egyik vezéralakjaként a kultúrák közötti párbeszédet és együttműködést szorgalmazta.
Az Erdélyi Helikon jelentősége messze túlmutat az irodalmi körökön. A trianoni döntés után kisebbségi létbe kényszerült magyarság számára szellemi otthont teremtett, ahol a kor kiemelkedő írói – köztük Tamási Áron, Reményik Sándor, Áprily Lajos – találkozhattak. Kuncz Aladár víziója az volt, hogy az erdélyi magyar kultúra megőrzése mellett a román és szász kultúrákkal való párbeszéd is megvalósuljon. „Az erdélyi gondolatnak mindig két arca volt: teljes kitárulkozás a kisebbségi magyarság problémái felé és egyidejű, becsületes beilleszkedés az államalkotó többség életébe” – fogalmazott Kuncz, akinek gondolatai ma is aktuálisak a Kárpát-medence magyarságának kulturális együttműködése szempontjából.
A centenáriumi ünnepségsorozat előkészítése már megkezdődött. A Romániai Magyar PEN Club koordinálásával 2025-ben tudományos konferenciák, kiállítások és kulturális események várhatók Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Marosvécsen. A programsorozat célja nemcsak az emlékezés, hanem annak vizsgálata is, hogyan alkalmazhatók Kuncz Aladár és az Erdélyi Helikon gondolatai a 21. században. Bár a centenáriumi program részletei még alakulóban vannak, az Erdélyi Helikon szellemi öröksége egyértelmű: kulturális önrendelkezés, minőségi irodalom és nyitottság a szomszédos kultúrák felé – olyan értékek, amelyek a mai határon túli magyar közösségek számára is iránytűként szolgálhatnak.