Magyarország multimilliárdos ipari beruházásai kerülhetnek veszélybe 2025-től, amikor életbe lépnek az EU új beruházási támogatási szabályai. A Portfolio értesülései szerint a jelenleg érvényes, kedvezményes támogatási lehetőségek szigorodnak, ami jelentősen befolyásolhatja a hazai nagyberuházások megvalósulását. Az új szabályozás különösen a járműipari és akkumulátorgyártási projekteket érintheti hátrányosan.
Az Európai Bizottság 2024 júliusában fogadta el az új regionális támogatási iránymutatást, amely 2025. január 1-től lép hatályba. A módosítások értelmében a támogatási intenzitás, vagyis a beruházás értékéből állami forrásból finanszírozható rész jelentősen csökken. Míg jelenleg Budapesten kívül akár 50 százalékos támogatási intenzitás is elérhető, az új szabályok szerint ez 15-35 százalékra csökkenhet régiótól függően. A változás különösen érzékenyen érintheti a kelet-magyarországi térségeket, ahol eddig magasabb támogatási arány volt elérhető.
A szabályozás szigorodása mögött az EU azon törekvése áll, hogy erősítse a tagállamok közötti versenyt és csökkentse az állami támogatások torzító hatásait. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a változások különösen érinthetik a nagy volumenű kínai beruházásokat, köztük az akkumulátorgyártási projekteket. Az iparági szereplők aggodalmát fejezi ki, hogy a csökkenő támogatási lehetőségek miatt Magyarország versenyképessége romolhat a régiós országokkal, például Romániával és Szlovákiával szemben is, ahol esetleg kedvezőbb feltételeket kínálhatnak majd.
A kormányzat várakozásai szerint a következő években mintegy 25 ezer milliárd forintnyi beruházás érkezhet Magyarországra, ám ezek egy része már az új szabályozási környezetben valósulna meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint jelenleg is folynak egyeztetések az Európai Bizottsággal, hogy a támogatási rendszer változása a lehető legkisebb negatív hatással járjon a magyar gazdaságra.
A szakértők azt javasolják a beruházóknak, hogy már most kezdjék meg a tervezést az új szabályozási környezetre, és fontolják meg alternatív finanszírozási formák, például európai uniós pályázatok, kedvezményes hitelek vagy adókedvezmények fokozottabb igénybevételét a kieső állami támogatások pótlására. A határokon átnyúló magyar vállalkozások számára különösen fontos lehet a regionális különbségek feltérképezése és kihasználása a jövőbeli fejlesztéseik során.
