Az Európai Bíróság várhatóan 2025-ben hoz döntést a Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásban, amely az uniós jog elsőbbségének hazai megkérdőjelezése miatt indult. Az eljárás központi kérdése, hogy a magyar Alkotmánybíróság 2023-as határozata – amely bizonyos esetekben lehetőséget ad az EU-s jogszabályok felülvizsgálatára – összeegyeztethető-e az európai uniós jogrend alapelveivel.
A vita hátterében a magyar kormány által kezdeményezett alkotmánymódosítás áll, amely a szuverenitásvédelmi törvénycsomag részeként lehetővé teszi, hogy a hazai bíróságok felülbírálhassák az európai jogszabályokat. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ez aláássa az EU jogi rendjének egyik alapvető pillérét: az uniós jog elsőbbségét a tagállami joggal szemben. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter korábban kijelentette: „Magyarország nem vonja kétségbe az uniós jog primátusát, de a szuverenitásvédelem alkotmányos kötelesség.”
A lengyel precedens fontos előzmény: Lengyelország ellen hasonló eljárás zárult 2023-ban, ahol az EU Bírósága megállapította a jogsértést és jelentős bírságot szabott ki. A bíróság akkor kimondta, hogy a tagállamok nem hivatkozhatnak alkotmányos identitásukra az uniós jog általános hatályának megkérdőjelezésére. Magyar jogi szakértők szerint a 2025-re várható magyarországi ítélet várhatóan hasonló logikát követ majd.
A döntés jelentős hatással lesz a magyar jogrendszerre és az uniós kapcsolatokra egyaránt. Ha az EU Bírósága elmarasztalja Magyarországot, alkotmánymódosításra vagy a vitatott törvények megváltoztatására kényszerülhet a kormány. Érdemes figyelemmel követni az üggyel kapcsolatos fejleményeket, különösen az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetéseket, amelyek befolyásolhatják a végső ítéletet.
