Az Európai Unió bővítési folyamata új lendületet kaphat, miután a tagjelölt országok összesen 800 milliárd dollár (kb. 720 milliárd euró) támogatási igénnyel számolnak a csatlakozási feltételek teljesítéséhez. A Politico értesülései szerint az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a 2025-től érvényes új csatlakozási keretrendszeren, amely alapjaiban változtathatja meg a bővítési folyamat finanszírozását.
A jelenlegi információk szerint az EU a fokozatos integrációt részesíti előnyben, amely során a tagjelölt országok már a teljes jogú csatlakozás előtt hozzáférhetnének bizonyos uniós forrásokhoz és programokhoz. Ez különösen fontos a nyugat-balkáni országok számára, ahol a gazdasági felzárkózás kritikus feltétele a csatlakozásnak. A Magyar Külügyminisztérium is hangsúlyozta korábban, hogy Magyarország számára stratégiai érdek a bővítési folyamat felgyorsítása, különösen Szerbia esetében, ahol jelentős magyar közösség él.
„A tagjelölt országoknak konkrét menetrendet és világos feltételeket kell biztosítani” – nyilatkozta Oliver Várhelyi bővítési biztos egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy a Bizottság javaslata szerint az új rendszer egyértelműbb kapcsolatot teremt a reformok végrehajtása és a pénzügyi támogatások között. A tervezett modell a kohéziós alapokhoz hasonló mechanizmussal működne, ami a tagjelöltek számára is áttekinthetőbb rendszert jelentene.
A nagyszabású pénzügyi igény várhatóan vitákat generál az EU-n belül, különösen a nettó befizető tagállamok részéről. A magyarországi, romániai, szlovákiai és szerbiai magyar közösségek számára fontos, hogy az új bővítési keretrendszer figyelembe vegye a kisebbségi jogok érvényesülését és a határokon átnyúló együttműködések támogatását is. Az Európai Bizottság várhatóan 2024 végéig véglegesíti az új csatlakozási támogatási rendszer részleteit.