Magyarország energiabiztonsága közvetlen veszélybe kerülhet az Európai Unió aktuális energiapolitikai törekvései miatt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján. A miniszter hangsúlyozta, hogy hazánk számára a nukleáris energia és a földgáz elengedhetetlen energiaforrások, amelyek nélkül a magyar gazdaság versenyképessége és a lakosság megfizethető energiaellátása nem biztosítható.
A külügyminiszter konkrét adatokkal támasztotta alá állításait: „Magyarország energiafogyasztásának 70 százaléka jelenleg karbonsemleges, ami messze meghaladja az uniós átlagot, ennek ellenére folyamatos nyomást érzékelünk Brüsszel részéről.” A tárca vezetője kiemelte, hogy a Paks II. beruházás mintegy 2000 MW többletkapacitást biztosít majd, ami kulcsfontosságú a hazai ipar és háztartások energiaellátásában.
Az EU új energiastratégiája a miniszter szerint ideológiai alapon kívánja kiszorítani a nukleáris energiát és a földgázt, ami különösen hátrányos helyzetbe hozná a közép-európai tagállamokat. A korlátozások miatt 2025-től jelentősen növekedhetnek az energiaárak, ami a magyar háztartások számára akár 30-40 százalékos többletköltséget is jelenthet. Ezzel párhuzamosan a magyar ipar versenyképessége is romlana.
A magyar kormány álláspontja változatlan: az energiamix összeállítása nemzeti hatáskör kell, hogy maradjon. „Nem engedhetjük meg, hogy ideológiai alapon korlátozzák Magyarország szuverén döntési jogát az energiapolitikában” – fogalmazott Szijjártó. A tárcavezető hozzátette, hogy Magyarország továbbra is törekszik energiaforrásainak diverzifikálására, de ezt saját ütemében, a gazdasági realitások figyelembevételével kívánja megvalósítani.
A kormány várhatóan az év végéig kidolgozza 2030-ig szóló új energiastratégiáját, amely reflektál az uniós kihívásokra, de elsősorban a magyar nemzeti érdeket és az energiabiztonságot helyezi előtérbe. Az állampolgároknak érdemes figyelemmel követniük a fejleményeket, különösen az energiaárak alakulását 2025 első félévében.
