Nyolc kelet-európai uniós tagállam közös védelmi pénzügyi kérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz, amelyből Magyarország kimarad. A balti államok, Lengyelország, Románia, Bulgária, Finnország és Svédország közösen kér 25 milliárd eurós támogatást a keleti határvédelemre. Az összefogás célja, hogy megerősítsék védelmi képességeiket az orosz fenyegetéssel szemben, különösen a határvédelem és kritikus infrastruktúra területén.
A kezdeményezést Donald Tusk lengyel miniszterelnök jelentette be tegnap Varsóban, ahol hangsúlyozta: „Ez történelmi lépés a közös európai védelmi politika felé, amely nemcsak országainkat, de az egész uniót védi.” A kérelem szerint a támogatást határvédelmi rendszerekre, drónelhárító technológiákra és kibervédelmi fejlesztésekre fordítanák. Az Európai Bizottság előzetes álláspontja szerint támogatja a kezdeményezést, Ursula von der Leyen bizottsági elnök „szükségszerű biztonsági beruházásnak” nevezte a tervet.
Magyarország távolmaradásának hátterében a kormány eltérő oroszpolitikája áll. Míg a kérelmező országok közvetlenebb orosz fenyegetést érzékelnek, a magyar kormány következetesen a diplomáciai kapcsolatok fenntartása mellett érvelt. Szakértők szerint ez tovább mélyítheti Magyarország elszigetelődését a regionális védelmi együttműködésekben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint „Magyarország saját védelmi stratégiáját követi, amely nem igényel ilyen jellegű közös fellépést”.
A kelet-európai védelmi kezdeményezésről várhatóan 2025 első negyedévében születik döntés Brüsszelben. A határvidéki magyar közösségeket közvetlenül nem érinti a fejlemény, de hosszabb távon befolyásolhatja a régió biztonsági helyzetét. A kezdeményezéshez csatlakozó országokban élő magyar közösségek számára a megerősített határvédelem és infrastruktúra közvetett előnyökkel járhat, különösen a határ menti területeken.
