Az Európai Unió a napokban jelentette be új, ambiciózus klímacélját: 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A terv az ENSZ COP30 klímacsúcsra készülő uniós álláspont részeként került nyilvánosságra, azonban több tagállam – köztük Magyarország is – ellenzi a javaslatot. Az Európai Bizottság szerint a cél eléréséhez évente átlagosan a GDP 1,6 százalékát kitevő többletberuházásra lenne szükség az energiaszektorban.
A 90 százalékos kibocsátáscsökkentési cél jelentős szigorítás az eddigi 55 százalékos, 2030-ra kitűzött vállaláshoz képest. Az új célkitűzés az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye szerinti Nemzeti Hozzájárulások (NDC) frissítéseként készült el, amelyet a tagállamoknak idén kell benyújtaniuk. A javaslat tárgyalása során Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia is fenntartásokat fogalmazott meg, elsősorban a megvalósítás költségeire és az energiabiztonságra hivatkozva. „Ez a célkitűzés figyelmen kívül hagyja egyes tagállamok gazdasági realitásait és energia-átállási képességeit,” nyilatkozta egy magyar kormányzati forrás.
Az Európai Bizottság hatástanulmánya szerint a 90 százalékos kibocsátáscsökkentés elérése évente mintegy 660 milliárd eurós beruházást igényelne a teljes EU-ban, főként a megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és ipari átállás területén. A terv támogatói szerint az ambiciózus célok elősegítik az európai gazdaság zöld átállását és versenyképességét, míg kritikusai szerint túlzott terheket rónak az energiaintenzív iparágakra és a kevésbé fejlett tagállamokra.
A tagállamok végső álláspontjukat várhatóan a novemberi belemi COP30 klímacsúcs előtt egyeztetik, ahol az EU-nak egységes állásponttal kell fellépnie. Az új klímacél elfogadása esetén a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a nemzeti terveiket a vállalások teljesítésére, figyelembe véve a regionális különbségeket és az igazságos átmenet elvét.
