Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke új javaslatot terjesztett elő az EU költségvetés átstrukturálására, ami jelentős változásokat hozhat Magyarország számára is. A terv 2025-től 1,1%-ról 1,15%-ra emelné a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) befizetési arányát, miközben átcsoportosításokat hajtana végre a védelmi kiadások és stratégiai beruházások javára.
A Portfolio elemzése szerint a javaslat a kohéziós alapok és az agrártámogatások csökkentésével járhat, amelyek Magyarország számára hagyományosan kulcsfontosságú források. Az új költségvetési keret a védelemre, digitalizációra és zöld átállásra helyezné a hangsúlyt, miközben egyes becslések alapján akár 15-20%-kal csökkentheti a Magyarországnak jutó támogatásokat. A módosítások különösen érzékenyen érinthetik a határon túli magyar közösségeket is, mivel a regionális fejlesztési források átcsoportosítása a határ menti együttműködési programokat is befolyásolhatja.
A változtatásokat indokolja az ukrajnai háború, az energiaválság és a növekvő versenyképességi kihívások. „Új realitásokkal nézünk szembe, amelyek új megközelítést igényelnek a közös költségvetésünktől is,” fogalmazott von der Leyen a javaslat bemutatásakor. A terv szerint az EU új saját forrásokat vezetne be, például a nagyvállalatok minimális adóztatásából és a kibocsátási kvótákból származó bevételekből.
A tagállamok között várhatóan éles viták következnek, különösen a nettó befizetők és a kedvezményezett országok között. A végső döntéshez az összes tagállam jóváhagyása szükséges. A magyar kormánynak érdemes felkészülnie a változásokra, és időben kidolgoznia stratégiáját a források hatékonyabb felhasználására az új prioritási területeken.
