Az Európai Bizottság átfogó eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, válaszul a magyar kormány legutóbbi intézkedéseire. A Bizottság szerint a hazánk által elfogadott „szuverenitásvédelmi” jogszabálycsomag több ponton sérti az uniós jogot, különös tekintettel a civil szervezetek működési feltételeire és a külföldről érkező támogatások átláthatósági követelményeire.
A konfliktus hátterében a jogállamiság és a szuverenitás eltérő értelmezése áll. Míg a magyar kormány álláspontja szerint az új törvények az ország védelméről szólnak a külső befolyással szemben, addig az Európai Bizottság úgy véli, ezek veszélyeztetik az uniós alapértékeket és a civil társadalom működését. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke közleményben hangsúlyozta: „Az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, és minden tagállamnak tiszteletben kell tartania a közösen elfogadott szabályokat.”
A magyar külügyminisztérium válaszában kijelentette, hogy az ország ragaszkodik saját szuverenitásához, és minden jogi fórumon kész megvédeni álláspontját. „Magyarország nem engedi, hogy az Európai Bizottság politikai nyomásgyakorlással felülírja a magyar állampolgárok demokratikus döntéseit” – nyilatkozta a tárca szóvivője.
Mit jelent ez a határon túli és hazai magyarok számára a gyakorlatban? Rövid távon várhatóan nem lesznek közvetlen hatásai a mindennapi életre, azonban hosszabb távon befolyásolhatja az uniós források folyósítását és Magyarország nemzetközi megítélését. A határon túli magyar szervezetek esetében különösen fontos figyelni az anyaországi és az uniós támogatási rendszerek esetleges változásaira. A Minority SafePack kezdeményezés kapcsán létrejött kisebbségvédelmi programok finanszírozása egyelőre nincs veszélyben.
Az érintettek számára javasolt figyelemmel kísérni a hivatalos kormányzati és uniós tájékoztatókat, különös tekintettel az Európai Bizottság következő, várhatóan 2025 első negyedévében esedékes jogállamisági jelentésére, amely konkrétabb következményeket is megfogalmazhat.
