Az Európai Bizottság újabb bírálatokat fogalmazott meg Magyarországgal szemben a kötelező migrációs kvótarendszer alkalmazásának elutasítása miatt. A 2025 januárjában életbe lépő új Migrációs és Menekültügyi Paktum előírja, hogy minden tagállamnak részt kell vennie vagy menedékkérők befogadásában, vagy pénzügyi hozzájárulással a közös európai menekültügyi rendszer finanszírozásában. Magyarország kormánya azonban továbbra is határozottan elutasítja mindkét opciót.
A Bizottság közleménye szerint a tagállamok közötti szolidaritás nem opcionális, hanem a közös migrációs politika alapeleme. Az új rendszer évente mintegy 30.000 menedékkérő szétosztását irányozza elő a tagállamok között, népességarányosan. Magyarország esetében ez évi 600-900 főt jelentene, vagy alternatívaként kötelező pénzügyi hozzájárulást, menedékkérőnként körülbelül 20.000 euró értékben. Az Európai Parlament migrációs jelentéstevője hangsúlyozta: „A migráció közös európai kihívás, amelyet csak együtt tudunk kezelni.”
A magyar kormány álláspontja szerint azonban a kötelező szétosztás sérti az ország szuverenitását. „Magyarország megvédi határait, és továbbra sem enged a nyomásnak” – közölte a Belügyminisztérium. A V4-ek közül Szlovákia és Csehország jelezte, hogy a pénzügyi hozzájárulást választaná, míg Lengyelország mérsékeltebb álláspontot foglalt el, bizonyos feltételekkel támogatná a rendszert.
A jogvitának gyakorlati következményei is lehetnek. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, amely akár jelentős pénzbírsághoz is vezethet. Emellett egyes források szerint bizonyos uniós források kifizetése is függővé válhat a migrációs szabályok betartásától. A magyar állampolgárok számára fontos tudni, hogy a vita kimenetele befolyásolhatja az ország EU-s finanszírozását, miközben a határvédelem továbbra is prioritás marad.
Az Európai Bizottság várhatóan novemberben értékeli a tagállamok felkészültségét az új rendszer bevezetésére. Addig is a magyar kormány és az uniós intézmények között folytatódnak az egyeztetések, amelyek eredménye meghatározó lesz a migrációs politika jövőjére nézve. A kérdés különösen érzékenyen érinti a határ menti megyékben élőket és a külhoni magyar közösségeket is.
