Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) legfrissebb adatai szerint Magyarország gazdasági fejlettsége továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Hazánk a 2025-ös előrejelzés alapján 76 százalékos fejlettségi szinttel az EU sereghajtói között marad, ami csupán 4 százalékponttal magasabb a 2021-es 72 százalékos értéknél. Ezzel Magyarország mindössze négy tagországot előz meg: Görögországot, Szlovákiát, Lettországot és Bulgáriát.
A gazdasági fejlettség fő mutatója, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számítva jól tükrözi a valós különbségeket. Míg Luxemburg messze kimagaslik 240 százalékos értékével, addig Írország (213%), Hollandia (129%) és Dánia (128%) követi a sorban. A 2004 után csatlakozott tagállamok közül egyedül Csehország (92%) és Szlovénia (90%) közelíti meg az uniós átlagot. Románia jelentős fejlődést mutatva már 79 százalékon áll, ami meghaladja a magyar értéket.
A lassú felzárkózás különösen aggasztó a régió országaival összevetve. Míg 2004-ben Magyarország még közel azonos szinten állt több közép-európai országgal, addig 2025-re Csehország, Szlovénia, Észtország és Lengyelország is jelentősen elhúzott. A szakértők szerint a magyar gazdaság strukturális problémái, a versenyképesség hiányosságai és a beruházások alacsony hatékonysága állhat a lemaradás hátterében. Különösen fájó pont, hogy a hasonló történelmi háttérrel rendelkező Lengyelország gazdasági fejlettségben jelentősen megelőzi hazánkat.
A határon túli magyarság szempontjából vegyes a kép: míg a romániai (erdélyi) magyarok országa felzárkózóban van, addig a szlovákiai (felvidéki) magyarok lakhelyének fejlettségi mutatói szintén gyengék. Az Eurostat adataiból kiolvasható, hogy a felzárkózáshoz alapvető strukturális reformokra, a versenyképesség javítására és a termelékenység növelésére lenne szükség. A kormányzat által hangoztatott „gazdasági sikertörténet” az európai összevetésben egyelőre nem tükröződik a számokban.
