A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) legfrissebb hosszútávú előrejelzése szerint 2025-ben jelentős időjárási szélsőségek várhatók Dél-Szlovákia területén. A klímakutatók különösen a magyar lakta járásokban – Dunaszerdahely, Komárom és Rimaszombat környékén – számítanak az időjárási mintázatok drasztikus változására. A szakértők előrejelzése alapján a hőmérsékleti ingadozások és a csapadékeloszlás egyenetlensége okozhat problémákat.
„Az utóbbi évek mérései egyértelműen mutatják a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válását. A 2025-ös előrejelzéseink szerint a Csallóköz és a déli járások különösen érintettek lesznek” – nyilatkozta Kovács Béla, a SHMÚ magyar nemzetiségű meteorológusa. A szakember szerint a téli hónapokban enyhébb, de csapadékosabb időjárásra kell készülni, míg a nyári időszakban hosszan tartó hőhullámok és aszályos periódusok váltakozhatnak heves viharokkal.
Az előrejelzések szerint a mezőgazdasági termelőket érintheti legérzékenyebben a változás, különösen a Nyitrai és Nagyszombati kerületekben. A hagyományos gazdálkodási módszerek alkalmazkodásra kényszerülnek, ezért a szlovák agrárminisztérium és a helyi gazdaszövetségek már most felkészítő programokat indítanak. A városi lakosságot is érinthetik a változások: Pozsony, Érsekújvár és Kassa városvezetése már dolgozik a hőségriadó-tervek felülvizsgálatán és a csapadékvíz-elvezetési rendszerek korszerűsítésén.
A felkészülés részeként a Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Szövetsége együttműködik a meteorológiai szolgálattal, hogy a magyar nyelvű figyelmeztetések és időjárási tanácsok időben eljussanak a déli régiók lakosságához. A szakértők javasolják, hogy a háztartások már most készüljenek fel a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válására: viharkárok megelőzésére, hőhullámok alatti energiatakarékosságra és a vízgazdálkodás átgondolására.
Az időjárási szélsőségek kihívásai mellett a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a változó körülmények új lehetőségeket is teremthetnek, különösen a megújuló energiatermelés és a fenntartható mezőgazdaság területén. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás így nemcsak kényszer, hanem lehetőség is a felvidéki magyar közösségek számára.
