Magyarország jelentős lépést tett előre a fenntartható energiagazdálkodás terén a geotermikus energia lakossági hasznosításával. Az új budapesti Zenit és Corso lakóparkok több mint 1000 lakást fűtenek földhővel, ami évi 2000 tonna CO2-kibocsátás-csökkentést eredményez. A Bayer Construct csoport által fejlesztett rendszer igazolja, hogy a geotermikus energia életképes alternatíva a magyar háztartások számára.
A geotermikus energia kiaknázása különösen előnyös Magyarországon, ahol a földkéreg vékonyabb az európai átlagnál, így a termálvizek hőfoka magasabb. A Nemzeti Energiastratégia 2030-as célkitűzése szerint az ország megújuló energiafelhasználásának 25%-át geotermikus forrásokból kell biztosítani. Balázs Attila, a Bayer Construct vezetője elmondta: „A geotermikus rendszerek telepítési költsége ugyan magasabb, de hosszú távon megtérül a fogyasztóknak és a környezetnek egyaránt.”
A most működő rendszerekben két termelő kútból 60-65°C-os vizet nyernek ki 1200-1300 méter mélyről, amely fűtési célokra és használati meleg víz előállítására is alkalmas. Az energiakinyerés után a lehűlt vizet visszasajtolják a földbe, biztosítva a fenntartható működést. A beruházások megtérülési ideje 7-9 év, miközben a rendszer 25-30 évig használható.
A geotermikus fűtés előnyeit már a határon túli magyar közösségek is kezdik felfedezni. Erdélyben, Felvidéken és Vajdaságban is megindultak a hasonló fejlesztések, különösen az olyan településeken, ahol kedvezőek a geológiai adottságok. Szakértők szerint a Kárpát-medence termálvízkészlete közös kincs, amelynek összehangolt hasznosítása határon átnyúló együttműködést igényel.
A kormány 2025-ös tervei között szerepel a geotermikus beruházások adókedvezményének növelése és a szükséges engedélyezési eljárások egyszerűsítése. A Technológiai és Ipari Minisztérium közlése szerint jövőre 15 milliárd forint támogatás érhető el lakóközösségek számára geotermikus rendszerek kiépítésére. Érdemes figyelni a pályázati lehetőségeket és a helyi önkormányzatok energetikai programjait.
