Az EU nagyhatalmai és kisebb tagállamok vezetői Grönlandon írták alá a kontinens jövőjét meghatározó stratégiai nyilatkozatot, amelyből Magyarország kimaradt. A Nuukban rendezett csúcstalálkozón 22 uniós tagállam képviseltette magát, ahol a migrációs politika, az energiabiztonság és a védelmi együttműködés új keretrendszerét fektették le. A dán miniszterelnök kezdeményezésére létrejött egyeztetés az EU „többsebességes integrációjának” konkrét megvalósulását jelzi.
A tárgyalásokból kihagyott országok között Magyarország mellett Szlovákia, Bulgária és Románia szerepel. Diplomáciai források szerint a kimaradás hátterében az érintett kormányok uniós jogállamisági vitái és a közös migrációs politikával kapcsolatos fenntartásai állnak. A német kancellár a találkozó után hangsúlyozta: „Nyitva áll az ajtó minden tagállam előtt, amely elfogadja a közös értékeinken alapuló együttműködés új formáját.”
A Grönlandi Nyilatkozat konkrét intézkedéseket tartalmaz a közös határvédelem megerősítésére, a menekültügyi rendszer reformjára és egy új energiabiztonsági mechanizmus létrehozására, amely csökkentené az orosz energiafüggőséget. A magyar külügyminisztérium közleményben jelezte: „Elfogadhatatlannak tartjuk a tagállamok kizárását az Európa jövőjét érintő kulcsfontosságú tárgyalásokról. Ez tovább mélyíti a szakadékot az uniós integráció résztvevői között.”
A nyilatkozathoz később is csatlakozhatnak a kimaradt országok, amennyiben vállalják az abban foglalt kötelezettségeket. A Magyar Külügyi Intézet elemzője szerint a fejlemény jelzi, hogy „az európai mag” hajlandó a vonakodó tagállamok nélkül is előrelépni a mélyebb integráció irányába, ami hosszú távon hatással lehet a diaszpórában élő magyarok uniós jogaira és lehetőségeire is.
