Pozsonyban továbbra is hullámokat ver Gubík László parlamenti képviselő múlt heti felszólalása a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban. A Szövetség párt politikusa a szlovák törvényhozásban sürgette, hogy 2025-ig, a kollektív bűnösség elvén alapuló dekrétumok kihirdetésének 80. évfordulójára a szlovák állam tegye jóvá az akkor elkövetett jogsértéseket. A felvidéki magyar közösséget képviselő politikus kezdeményezése több ellenzéki szereplő nemtetszését váltotta ki.
„Elérkezett az idő, hogy a szlovák állam elismerje a második világháború után a magyar és német kisebbséggel szemben elkövetett jogsértéseket, és lépéseket tegyen azok jóvátételére,” fogalmazott parlamenti beszédében Gubík. A Progresszív Szlovákia (PS) frakcióvezetője, Michal Šimečka azonban úgy vélekedett, hogy a kérdés felvetése „szükségtelenül destabilizálhatja a szlovák-magyar kapcsolatokat”. A volt kormánypárti SaS párt politikusa, Juraj Krúpa egyenesen „történelmi revizionizmusnak” nevezte a kezdeményezést.
A Szövetség párt más képviselői kiálltak Gubík mellett. Forró Krisztián pártelnök sajtóközleményben hangsúlyozta, hogy a kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan volt és marad, függetlenül attól, mely közösséget érinti. A szlovákiai magyar szervezetek többsége üdvözölte a kezdeményezést, köztük a Csemadok kulturális szövetség is, amely a történelmi igazságtétel fontosságát emelte ki.
A szlovák kormány részéről egyelőre nem érkezett hivatalos reakció a felszólalásra. Történészek szerint a Beneš-dekrétumok kérdése a szlovák-magyar kapcsolatok egyik legérzékenyebb pontja maradt. Berényi József, a Nagyszombati kerület alelnöke szerint a jóvátétel nem csak szimbolikus jelentőségű lenne: „A dekrétumok által jogfosztott családok leszármazottai számára ez erkölcsi elégtételt jelentene, miközben erősítené a jogállamiságot Szlovákiában.”
A vita várhatóan folytatódik a következő hetekben, mivel a közelgő évforduló és a jóvátétel kérdése további párbeszédet generálhat a szlovák politikai színtéren és a szlovák-magyar kapcsolatokban egyaránt.
