Gulyás Gergely csütörtökön a kormányinfón kijelentette: ha Donald Trump amerikai elnök kérné, Magyarország megfontolná a segítségnyújtást a Hormuzi-szoros felszabadításában. A miniszter válasza azonnali politikai vitát váltott ki, hiszen a kijelentés ellentmondani látszik a kormány békepárti kommunikációjának. A helyzet különösen érzékeny, mivel négy évvel ezelőtt a Fidesz épp hasonló nyilatkozat miatt támadta az akkori ellenzéki jelöltet.
A kormányinfón újságírói kérdésre Gulyás egyértelműen válaszolt: Trump nem kérte Magyarország segítségét az iráni konfliktusban, de ha kérné, a kormány megfontolná. A válasz gyorsan terjedt a közösségi médiában és politikai körökben. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon azonnal reagált, azt írva: „Egy mondattal semmisítette meg Gulyás Gergely az Orbán-kormány békepropagandáját.” Magyar szerint a kijelentés azt jelenti, hogy Orbán Viktor akár magyar katonákat is küldene háborúba, ha az amerikai elnök kéri. A kormány eddig következetesen békepárti álláspontot hangsúlyozott, különösen az ukrajnai háború kapcsán, elutasítva bármiféle katonai szerepvállalást.
A helyzetet bonyolítja, hogy 2022-ben, a választások előtti hetekben a Fidesz hasonló nyilatkozat miatt támadta Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt akkor a Partizánnak adott interjúban kijelentette: ha a NATO úgy dönt, Magyarország akár katonai segítséget is nyújthat Ukrajnának. Márki-Zay hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság keretein belül képzelte el ezt, de a Fidesz-kampány ezt használta fel a „háborúpártiság” vádjaként. A kormánypártok akkor minden fórumon ismételték: az ellenzék háborúba vinné az országot. Most Gulyás kijelentése tükörképét adja ennek a helyzetnek, politikai ellenfeleinek lehetőséget adva hasonló érvek megfogalmazására.
A Hormuzi-szoros stratégiai fontosságú vízi útvonal Irán és az Arab-félsziget között, ahol a világ olajszállításának jelentős része halad át. Az amerikaiak évek óta figyelik a térséget, és időnként katonai jelenlétet biztosítanak. Trump kormányzata korábban kemény álláspontot képviselt Iránnal szemben. Magyar állampolgárok számára a kérdés praktikus következményekkel járhat: katonai szerepvállalás esetén magyar katonák kerülhetnének veszélyes térségbe, ami családokat és közösségeket érintene. A NATO-tagság valóban kötelezettségekkel jár, de a szövetség kollektív döntéseitől függ, hogy milyen missziókban vesznek részt tagállamok.
A kijelentés politikai következményei most kezdenek kibontakozni. Az ellenzék várhatóan a békepárti kommunikáció hitelességét kérdőjelezi meg, míg a kormány valószínűleg a NATO-szövetség kereteit és a hipotetikus jelleget hangsúlyozza. Diaspora közösségek számára a kérdés azért fontos, mert katonai szerepvállalás határon túli magyarokat is érinthet: magyar állampolgárságú fiatalok, családok, akik kapcsolatban állnak Magyarországgal. A helyzetet figyelni kell, különösen az amerikai-iráni viszony alakulását és a kormány további nyilatkozatait. Trump konkrét kérése egyelőre nem érkezett, így a kérdés elméleti síkon maradt, de a politikai vita valós.
