Ötszörösére nőttek az ingatlanárak Magyarországon az elmúlt évtizedben, de a drágulás mértéke rendkívül egyenetlen. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint míg a budapesti V. kerületben, a Deák téren akár 3 millió forintot is elkérnek négyzetméterenként, addig az ország legolcsóbb településén, Tiszabőn már 20-30 ezer forintért is vásárolhatunk lakóingatlant.
Az árkülönbségek nem csak Budapest és vidék között, hanem egy-egy településen belül is jelentősek. A KSH és az OTP Ingatlanpont adatai szerint a főváros belső kerületeiben 2023-ban átlagosan 1,2-1,5 millió forint volt egy négyzetméter, míg a legdrágább utcákban ennek kétszerese is előfordult. Vidéki nagyvárosokban, mint Debrecen, Szeged vagy Győr, a belvárosi lakások négyzetméterára 700-900 ezer forint körül mozog, miközben a periférikus területeken ennek feléért is találhatunk ingatlant.
A határon túli magyarok számára fontos információ, hogy a határ menti területeken is jelentősen emelkedtek az árak, különösen az osztrák és szlovák határhoz közeli településeken. A nyugati határszélen Sopron és környéke továbbra is 25-30 százalékkal drágább, mint a kelet-magyarországi megyeszékhelyek, ami elsősorban az ausztriai munkavállalás lehetőségével magyarázható.
Érdemes tudni, hogy a lakásvásárlást támogató programok, mint a CSOK Plusz és a Falusi CSOK, jelentősen befolyásolhatják a lokális árakat. A Falusi CSOK által preferált 2700 kistelepülésen már most is érzékelhető a kereslet növekedése, ami 5-10 százalékos áremelkedést eredményezett. Szakértők szerint a következő években tovább mélyülhetnek a regionális különbségek, mivel a népszerű nagyvárosokban és agglomerációikban folytatódhat a drágulás, míg az elmaradottabb térségekben stagnálás vagy enyhe csökkenés várható.
